371 talált cikk a számviteli politika kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál átfogó adóellenőrzés során megállapították, hogy 2002-ben szakképző iskolának fizetett összeget szakképzési hozzájárulásként nem lehetett elszámolni. Ezért a szakképzési hozzájárulás adónemben adóhiányt állapítottak meg. A szakiskola részére átutalt összeg visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatásnak minősült. Számviteli politikánk szerint nem jelentős összegű a hiba, ezért az előző évet nem kell módosítanunk. Hogyan kell könyvelni ezt a megállapítást? Kell-e bármit is módosítani az átminősítés miatt?

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!

Kérdés: A társaság forintban meghatározott összegű hitelszerződést kötött a bankkal. A szerződésben rögzítésre került, hogy ez az összeg euróban is lehívható, de a szerződés euróban nem tartalmazta a hitelösszeget. A hitelt a társaság euróban hívta le a forintban vezetett bankszámlájára, amelyet forintban írtak jóvá. A társaság a megkapott hitel euróban számolt összegét külön átszámította a számviteli politikában rögzített árfolyamon, és ezzel a forintösszeggel könyvelte a kötelezettségek közé a hitel összegét. Helyesen járt-e el a társaság, hogy nem a banki árfolyamon átváltott forintösszegen tartja ezt a hitelt a kötelezettségek között?

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO 9001/2001 szabvány rendszerének kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázat elkészítésével külső céget bízott meg, amely cég a rendszer kiépítését is vállalja. A pályázaton nyert összeget csak a rendszer kiépítésének végén, a tanúsítvány meglétét követően kapjuk meg. Az ISO-rendszer kiépítésének szerződés szerinti összegét a kiépítés szakaszainak megfelelően részletekben számlázzák. Az ISO-rendszer kiépítésének költségeit számviteli politikánk szerint aktiválni fogjuk. A pályázatírás költsége része lehet-e az aktiválandó értéknek? A kiépítés költségeit – áfa nélkül – a beruházási számlára könyveljük, majd 2005-ben aktiváljuk alapítás-átszervezési költségként a teljes összeget. A pályázaton nyert támogatás összegével milyen könyvelési feladatok adódnak 2004-ben, illetve 2005-ben?

Kérdés: 2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?