Sportbérletek adózása

Kérdés: Milyen adóvonzattal jár a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérlet?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az adózó már a sportbérletek megvásárlásakor tisztában van azzal, hogy azokat térítésmentesen a dolgozóknak fogja átadni, az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a kapcsolódó áfaterhek levonására nem jogosult. Ha ezt az adózó a bérletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Munkaadói járulék – étkezési hozzájárulás

Kérdés: Milyen személyi jellegű juttatás után kell munkaadói járulékot fizetni? Fennáll-e ez a kötelezettség az étkezési hozzájárulás esetében?
Részlet a válaszából: […] Munkaadói járulékot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerint a munkaadónak a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

A korengedményes nyugdíjazás költségei

Kérdés: A korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos költségek elszámolása hogyan történik? A vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint:"(2) A korengedményes nyugdíjazás további feltétele, hogya) a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszából: […] A Htv. az adóalap-megosztás három formáját ismeri el alkalmazható megosztási módként. A személyi jellegű ráfordításokon alapuló módszert, az ún. eszközérték arányában történő megosztást, illetve e kettő kombinációját (A Htv. mellékletének 2. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Támogatás: rendezvény

Kérdés: Természetbeni juttatásnak, vagy térítés nélküli eszközátadásnak minősül egy oktatási intézmény rendezvényének támogatása saját termék térítés nélküli átadásával?
Részlet a válaszából: […] Ez attól függ, hogy a támogatást az oktatási intézmény számára nyújtja-e a vállalkozás, vagy közvetlenül a magánszemélyeknek juttatja. Az első esetben térítés nélküli eszközátadásról van szó, amit a könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordításként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Társaságunk évente karácsonyi partit rendez munkavállalói részére. Itt a rendezvényszervezéstől a terembérleten át az étel-, italfogyasztásig, az előadóművészek díjazásáig, ajándékokig minden felmerül. Hasonló módon újévi koncertet szervezünk üzleti partnereink részére is. Milyen adóterhei vannak e rendezvényeknek?
Részlet a válaszából: […] A reprezentációs költség fogalmát Tao-tv. 4. §-ának 31. pontja határozza meg. E szerint "reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
…
61
62
63
64