Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérlet adóterheire a Számviteli Levelek 14. számában a 275. kérdésre adott válaszban már kitértünk. Ennek megfelelően a könyvelés: a fitnesz-, tenisz- és egyéb sportbérletekért kifizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek is. Nyilvánvaló, hogy itt kell elszámolni a saját üdülő működtetésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: Dolgozóink ebéd-hozzájárulásként étkezési utalványt kapnak 1400 Ft értékben. Az utalványokat korábban megrendeljük és megkapjuk, de csak később kerül sor tényleges szétosztásukra. Ezen időszak alatt hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A megrendelt és megkapott étkezési utalványokat az ellenértékként kifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni (könyvelési tétel: T 368 – K 381, 384), a fizetett összeget nem lehet még költségként elszámolni.Amikor az étkezési utalványokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Ösztöndíj elszámolása, adóvonzata

Kérdés: A társaság által nappali tagozatos hallgatóknak rendszeresen fizetett ösztöndíjat hol kell elszámolni, milyen adó- és járulékvonzata van, ha a társaság a hallgatóval semmilyen más jogviszonyban nem áll?
Részlet a válaszából: […] A nappali tagozatos hallgató részére fizetett rendszeres juttatás (a kérdező szerint ösztöndíj) személyi jellegű egyéb kifizetés, így azt az új Szt. 79. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján a személyi jellegű ráfordítások között kell elszámolni. A kapott összeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, hogy számviteli szempontból a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. visszavásárolja tagjaitól üzletrészüket névértéken: 2170 ezer Ft, visszavásárlási érték 2250 E Ft. Egy év elteltével a kft. a visszavásárolt üzletrészeket a megmaradt tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (3) bekezdése szerint: a társaság úgy is határozhat, hogy a magához vont üzletrészt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadja.Ez esetben az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a térítés nélkül átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Az 534. számla használata

Kérdés: Mit kell könyvelni az 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj számlára?
Részlet a válaszából: […] Ha a fogyasztási adót, jövedéki adót, termékdíjat, bérjáruléknak nem minősülő egyéb járulékot akkor kell megfizetni, amikor a saját előállítású terméket a kiskereskedelmi egységbe kiszállítják, illetve a saját előállítású terméket a saját üzemben felhasználják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
…
60
61
62
…
64