Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A számlázott utazási és szállásköltséget a vállalkozásnak az Szt. előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni, ha az nem minősül természetbeni juttatásnak. A természetbeni juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruházati termék akkor adómentes, ha megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában előírtaknak. Ez utóbbi szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé.Korlátlan felelősségű társaságok esetében a Gt. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

A természetbeni juttatások terheinek számítása

Kérdés: A természetbeni juttatások terhei: 44 százalék szja, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék. Hogyan helyes ezek összegét kiszámítani, ha a természetbeni juttatás számlázott, áfával növelt összege 100 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatás egésze az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése szerint a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem, és ezen jövedelem után – a (6) bekezdés szerint – az adó 44 százalék. A Tbj-tv. 4. §-ának h) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

A képzés költségeinek elszámolhatósága

Kérdés: Társaságunk mikrovállalkozás. Főtevékenységként fémszerkezetgyártást és szolgáltatást végez. Szeretnénk a tevékenységet fejleszteni, a bővítéshez magas technikai tudású gépeket vásárolni, bedolgozói programokba bekapcsolódni, mindehhez számítástechnikai ismeretek is szükségesek. Az egyik tulajdonos fiával a fejlesztés érdekében szeretnénk az Mt. szerint tanulmányi szerződést kötni. Lehetséges-e így még az előkészület időszakában a képzés költségeinek az elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 14. pontja szerint a képzés költsége a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (azaz elszámolható) költségnek minősül, ha az adózó létesítő okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységéhez szükséges ismeretek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A magyarországi személyi jövedelemadóztatás megállapításhoz a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadózási szabályok alkalmazása szempontjából nincs olyan külön rendelet, amely meghatározná a kiküldetés éves időtartamát. Az Szja-tv. 3. §-a tartalmaz fogalmi meghatározást a kiküldetésre és a külszolgálatra.A kiküldetés (kirendelés): a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Az egyéni vállalkozó fel nem vett osztaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1997. évi adózás utáni eredményét 27 százalékos osztalékadóval leadózta, de akkor nem vette fel az osztalékot. 2001. évben ki szeretné venni. Van-e rá lehetőség, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. nem köti határidőhöz a már leadózott osztalék felvételét, így a személyi jövedelemadó szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a már leadózott osztalékot a vállalkozó mikor kívánja felvenni. Ezt az összeget azonban adózás szempontjából célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
87
88
89
96