139 talált cikk a szerzés időpontja kifejezésre

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?

Kérdés: Engedményezési szerződésben foglalt érték csak teljesített ellenértéket takarhat, vagy jövőbeni ellenértéket is lehet engedményezni? Az első esetben, ha az engedményezett összeg nagyobb, mint az engedményes szolgáltatási értéke, akkor véleményem szerint előlegfizetésről van szó, ha a kötelezett az engedményezési szerződés időpontjában kifizette volna az engedményest. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó értékesítését elszámolja bevételként, a szolgáltatás ellenértékét kiadásként, mintha a pénzügyi teljesítés megtörtént volna? Hogyan számolandó el a még szolgáltatással le nem fedett érték? Van-e jelentősége annak az engedményező szempontjából, hogy a kötelezett mikor fizet?

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?

Kérdés: 2006. 02. 28-án a társaságnak befejeződik a végelszámolása. A zárómérlegben 73 ezer forint áfakövetelés szerepel, és 73 ezer forint saját tőke. A vagyonfelosztási javaslat szerint ez lesz a felosztható vagyon a magánszemély tagok között. Adófizetési kötelezettség csak a vállalkozásból kivont jövedelem után lesz. Az APEH a 73 ezer forint áfakövetelést a megszűnés után utalja ki, de a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-t és ehót átvezettetem az áfából. Kérdésem: a levonandó szja-t és ehót melyik bevallásban kell szerepeltetni a 0708-as nyomtatványon és melyik időponttal? A zárómérlegbe az szja- és eho-kötelezettséget nem kell beállítani, csak a vagyonfelosztási javaslatba?

Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?

Kérdés: Ha egy adózó az 1991 előtt vásárolt családi házát lebontja, és ikerházakat épít a telekre, majd az egész ingatlant értékesíti, akkor mi képezi az eladó jövedelemadójának az alapját, kell-e egyáltalán fizetnie?

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?