Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném lakásszerzési kedvezmény felhasználásával kapcsolatosan! Abban az esetben, ha az adózó az értékesített lakásának a vételárát a jogszabályban meghatározott 60. hónap végén akként tudja felhasználni, hogy új építésű lakást vásárol, de a foglalón kívül – még el sem készült lakásról lévén szó – a fennmaradó vételár felhasználása halasztott fizetéssel történik, az adózó csak a megfizetett foglaló összege után tudja érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményt? Van-e lehetősége az adózónak arra, hogy a fennmaradó, az előző lakása értékesítéséből származó jövedelme után is érvényesíthesse a lakásszerzési kedvezményt, ha az ingatlan-adásvételi szerződést a 60. hónapon belül a földhivatal érkeztette, és a társasház alapító okiratát is benyújtották a földhivatalba?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a lakásszerzésikedvezmény a 2008. év után történő átruházásokra megszűnt. Ugyanakkor, ha amagánszemély az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét2008. január 1-je előtt megszerezte (az átruházás ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény szabályai szerint a társasházközös tulajdonát képező ingatlanrész értékesítésére a 75. § (3) és (4)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A (3) bekezdés értelmében a közöstulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a tényállást részletesen nem tárja fel, így abiztosítási díjak elszámolása tekintetében az általános keretelveket lehet csakmeghatározni.A vállalkozás – mint szerződő – által a munkavállaló javárakötött életbiztosítás számviteli elszámolásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanvételi jog alapításának adója

Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évtől az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése egyébjövedelemként külön meghatározza a jogot alapító vagy átruházó, illetve a jogotgyakorló jövedelmének megállapítását. A jog alapítója az, aki más személyszámára ígéretet tesz (opciót biztosít) valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése külföldi cégnek

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a 2008. január 1-jétől hatályoselőírások alapján adjuk meg. Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapjánárfolyamnyereségből származó jövedelem az üzletrész átruházása (eladása)ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanátruházás tulajdonjog-fenntartással

Kérdés: Egy 2004-ben kiadott APEH-állásfoglalás szerint az ingatlan-adásvételi szerződés esetén a tulajdonjog-fenntartásnak nincs adójogi relevanciája, ebből következően a jövedelem szerzésének időpontja a szerződés földhivatalhoz való benyújtásának a dátuma. Észrevételem: a tulajdonjog-fenntartással kötött szerződés létrejöttének a feltétele a maradéktalan pénzügyi kiegyenlítés a polgári jog szabályai szerint. Tehát a maradéktalan kiegyenlítésig nem beszélhetünk ingatlanértékesítésről. Az Szja-tv. 59. §-a az ingatlanátruházásból származó jövedelem adózási szabályait rögzíti, így érdektelen az, hogy a benyújtott szerződés érvényességét a tulajdonjog-fenntartás nem befolyásolja. Helytálló-e az APEH állásfoglalása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy abban a kérdésben, amihezkapcsolódik, helytálló az APEH állásfoglalása.Az Szja-tv. 59. §-a alapján – lényegét tekintve a kérdező isidézi – az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kellmegszerzettnek tekinteni, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2. §-a határozza meg azt, milyen gazdaságitársaság lehet az eva alanya, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Eszerint az eva alanya lehet a közkereseti társaság, a betéti társaság, akorlátolt felelősségű társaság. A kérdésből nem derül ki, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosi kölcsön kamatának adója

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzíteni kell, hogy a kölcsön adását a kölcsönnyújtójának és a kölcsönt igénybe vevőnek írásba (kölcsönszerződésbe) kellfoglalnia. A kölcsönszerződésnek – többek között – tartalmaznia kell:– a kölcsön (a tagi kölcsön, a más személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11
14