139 talált cikk a szerzés időpontja kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?

Kérdés: Szállítási ágazatban tevékenykedő kft. az eddigi belföldi közúti áruszállítási tevékenysége mellett 2004. 11. 09-étől nemzetközi áruszállítási tevékenységre is kért engedélyt, és a tulajdonában lévő 15 tehergépkocsiból 4 db tehergépkocsis szerelvénnyel 2005. 06. 01-jétől ténylegesen is végez nemzetközi áruszállítási tevékenységet. A fentieken túl rakodógépet is vásárolt 2005-ben, amelyeket kizárólag kavicsbányákat üzemelő társaságoknak ad bérbe rakodási tevékenység végzésére. De minimis támogatást igénybe vehet-e a belföldi szállítási tevékenységéhez vásárolt tehergépkocsik, illetve a kizárólag rakodási bérmunkát végző rakodógépek vásárlása után?

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének és használatbavételének (az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolásának) könyveléséről kérnék tájékoztatás.