Közúti tömegközlekedés árbevétele

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...– kérdéseire választ adni.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat

Kérdés: Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a de­cemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
Részlet a válaszából: […] A kérdést úgy értelmezzük, hogy 5490 E Ft-tal nagyobb összegről szól a támogatási igazolás, mint amilyen összeget a 2014. adóévi adóból érvényesíteni tudott a társaság. Ugyanakkor a 2015. adóévi adóelőleg-kiegészítéskor rendelkező nyilatkozatot tett. Emiatt – jól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Működésiköltség-hozzájárulás

Kérdés: A kft.-ként működő szójababtermelői csoport tagjai a társaságon keresztül forgalmazott termék értéke után működésiköltség-hozzájárulást fizetnek. Ezt a tényt a társasági szerződésben rögzítették. Ki kell-e számlázni a költség-hozzájárulást, illetve terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...mint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás összegét. Számlázni nem kell, bizonylata a társasági szerződés, amelyben a működésiköltség-hozzájárulás összegét is szabályozták. Ha a működésiköltség-hozzájárulás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a kft. – mint gazdasági társaság – szakképzési hozzájárulásra kötelezett. A szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett összegben!)A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról (az adott esetben a visszavásárlásáról) szóló szerződés keltének napján kell megállapítani.Az Szja-tv. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az előbbiek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Részlet a válaszából: […] ...esemény megtörténte időszakához kell kapcsolódnia.Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálni, hogy az ügyvezetővel szembeni követelés ténylegesen fennáll. A könyvekben kimutatott követelést egyeztetni kell, és ha a szerződéssel alátámasztottan, az ügyvezető által is elismert módon fennáll, akkor annak összege a továbbiakban is kimutatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség személygépkocsi értékesítésénél, amennyiben azt nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerezték be, és a lízingdíjak előzetesen felszámított adója nem került levonásra?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi a számviteli előírások szerint és a lízingszerződés szerint a lízingbe vevőnél tárgyieszköz-beszerzés, az Áfa-tv. viszont nem tekinti termékbeszerzésnek, mivel nem biztos, hogy a tulajdonjog átkerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a bérbeadó áll közvetlen kapcsolatban a biztosítóval, a javítás költségeiből a biztosító által megtérített összeget (az önrészen felüli részt) – a biztosítóval történt elszámolás alapján – nála kell könyvelni. Ebből az következik, hogy a bérbeadó csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a Tao-tv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) alapján adható válasz. A Tao-tv. szerint – többek között – jogdíj az Szjt. által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:
1
123
124
125
377