Hitelkövetelés-vásárlás

Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végével kezdjük. Ha a társaságot csak azért hozták létre, hogy egyetlen hitelkövetelést megvásároljon, akkor ezen tevékenysége nyilvánvalóan üzletszerű tevékenységnek tekintendő, különösen akkor, ha magát a követelést is kölcsönpénzből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Fuvarozási tevékenység teljesítésének időpontja

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...válasznál a Ptk. 6:257. §-ának előírásából indulunk ki. E szerint: fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás egyéni vállalkozóval?

Kérdés: A kft.-ben három ügyvezető van, akik önállóan jegyzik a céget. Közülük az egyiknek egyéni vállalkozása is van, aki szerződéses és számlázási kapcsolatban áll a kft.-vel. Tulajdoni hányada a cégben 16%. Az ő egyéni vállalkozása a kft.-vel kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, és a kft.-nél a kiva 500 milliós bevételi határánál kell-e számolni az ő egyéni vállalkozási bevételével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint – többek között – kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Az egyéni vállalkozó üzletszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint. Ebből is, továbbá a 3:10. §-ból is következik az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás az Szt. szerint

Kérdés: A számviteli törvény szerint értelmezhető kapcsolt vállalkozás meghatározására és beszámolóban való szerepeltetésére vonatkozóan különböző helyen különféle tájékoztatás szerepel. Az alapkérdés, hogy A két leányvállalata (B és C egymással csak testvérek) egymás közötti kapcsolatát a beszámolóban a kapcsolt vállalkozások soron kell-e hozni? Az 5708. számú válasz szerint nem, az 5879. számú kérdésre adott válasz szerint igen. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...29. § (3) bekezdése, 42. § (7) bekezdése] alapján a 3. § (2) bekezdése 7. pontja szerinti adóssal, illetve hitelezővel kötött szerződés szerinti ügyleteket kell a megfelelő mérlegsoron szerepeltetni. (Anyavállalatnál a leányvállalattal, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet a válaszából: […] ...fuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: "A jogelőd Kft." társaság tagjai a "B Kft." és "C Kft." társaságok, 40-60%-os tulajdonosi aránnyal. "A jogelőd Kft." társaságból kiválik "D kiváló Kft." társaság úgy, hogy "A jogelőd Kft." tagja, 100%-os részesedéssel a továbbiakban csak "B Kft.", "D kiváló Kft." 100%-os tulajdonosa pedig "B Kft" lesz. Az átalakulás megfelel-e a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...a b) feltételnek megfelel a kiválás. Ezt a feltételt ugyanis kizárólag a szétválásban részt vevő, így a jog­utódban is részesedést szerző tagoknak kell teljesíteni, hiszen a Ptk. is biztosítja a jogelőd tagjainak azt a választási lehetőséget, hogy kívánnak-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Devizában teljesített pótbefizetés

Kérdés: A devizában teljesített pótbefizetés törlesztését – több évet érintő részletben – devizában fizetjük vissza. A visszafizetett pótbefizetés elszámolása és értékelése hogyan és mikor történik?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz, emiatt értékelni nem kell.A Ptk. 3:183. §-a szabályozza a pótbefizetés jogintézményét. E szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Kötbérfizetés részletekben

Kérdés: A társaságnak kötbérkövetelése keletkezett 2015. évben, az adásvételi szerződés meghiúsulása miatt. A kötelezett tartozását elismerte. A jogosult és a kötelezett részletfizetési megállapodást kötött, a kötelezett tartozását részletekben fogja kiegyenlíteni. Bevételként ebben az esetben is csak a befolyt összeget kell elszámolni az üzleti évben, vagy a megállapodás alapján a kötbér teljes összege elszámolandó egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján egyéb bevételként elszámolandó a kötbér, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Ettől csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet a válaszából: […] ...megbízhatók és szabályozottak legyenek. Elsősorban a kalkulált haszon mértéke legyen a számvitelben rögzített adatokkal, az eladási ár szerződéssel (keretszerződéssel) alátámasztott, a teljesítési fok megbízhatóságát pedig műszaki adatok garantálják, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
124
125
126
377