3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?

Kérdés: A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban elő­leget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben – számviteli szempontból – a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?

Kérdés: Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött, amelynek tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. a biztosító felé. Ez utóbbi számláján szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz. Helyes-e az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként?

Kérdés: Az Áfa-tv. 59. §-ában szereplő előleggel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Ügyfelem bérnevelésben libát nevel. A szerződés szerint az integrátor cég április környékén kihelyezi a kislibákat és a tápot. A kisliba és a táp az integrátor cég tulajdonában marad, nem számlázzák át. Augusztus környékén az integrátor cég elviszi a felnevelt libákat. Ügyfelem ekkor kiállítja a bérnevelésről a szolgáltatói számlát. Ilyen esetben kell év elején előlegszámlát kiállítani?

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető a pótbefizetés. Ezek szerint a pótbefizetés teljesítéseként a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés (tagi kölcsön követelés) is szolgáltatható. Úgy, mint a törzstőke felemelésénél?

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?