3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Egy kft. az ügyvezető igazgató családtagja ingatlanán 2 millió forint értékű beruházást végzett (a meglévő ingatlanra emeletet épített). Ennek ellenében megszerezte az ingatlan tulajdonjogának egynegyedét, amelynek megállapított értéke 10 millió forint. Mi a helyes könyvelés, idegen ingatlanon végzett beruházás és térítés nélkül kapott eszköz, vagy más? Mi lesz a társaságiadó-vonzata?

Kérdés: Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?

Kérdés: Cégünk megrendelésre gyárt termékeket, kialkudott elfogadott áron. Év végén az önköltséget a piaci értékre, a kialkudott árra korrigáltuk. Elfogadható-e ezen értékvesztés elszámolása a társasági adóban, ha nem valósul meg a tartósság? Vagy a valódiság elvét követve elfogadható az a tény, hogy ezen termékek ára mindig a kialkudott ár lesz, akár egy év múlva is, ha addig sem viszik el a megrendelt terméket?

Kérdés: Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?

Kérdés: Egyéni vállalkozó alkalmazottai részére a tőle történő vásárlások során 5-10 százalékos árengedményt ad az eladási árból. Természetbeni juttatás-e? Kollektív szerződés nincs.

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?