Cégautó értékesítés levonható áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a használt cégautó értékesítésekor az utólagosan levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] ...áfa egyéb ráfordításként kezelendő, holott az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az a bekerülési érték része.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A hivatkozott válasz arról szól, ha a személygépkocsit (amelynek a bekerülési értékében benne van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] ...felvetettekre válaszolunk, feltételezve, hogy a tartós bérlet valóban bérlet.A bérleti időszak elején fizetett "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjat – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – nem lehet a bérleti időszak előtt, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

A számlán szereplő adatok változtatása

Kérdés: Egyik vállalkozásunk megrendelt egy eszközt olyan megjelöléssel, hogy nem a megrendelő lesz a használó. A számlát a szállító a megrendelő nevére állította ki, aki azt visszaküldte azzal, hogy a használó nevére kéri javítani. A javítás kézírással történt. Elfogadható-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...és címét.Az új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Forgalommal arányosan utólag kapott engedmény

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az utólag kapott engedmény időbelileg nem határolható el. Ugyanis a forgalommal arányosan kapott engedmény és a termék, a szolgáltatás között, amelyhez az engedmény kapcsolódik, közvetlen kapcsolat nincsen. Így az összemérés számviteli alapelv annál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az óvadékot nem lehet göngyölíteni. "Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti." "Az óvadékot csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan időre kapott tagi kölcsön

Kérdés: A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt rögtön hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni, vagy csak a folyósítást követő egy év múlva?
Részlet a válaszából: […] ...lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Akkor kell a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolni, ha a határozatlan idő – szerződés, megállapodás módosítással – határozott időtartamú lesz, és ez az időtartam a mérlegfordulónapot követő egy üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Rövid lejáratú tagi kölcsön átsorolása

Kérdés: Az egy éven belüli tagi kölcsönt nem fizetik vissza a lejárat napjáig. Ilyenkor át kell-e sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek általános fogalma alapján azokat szerződés, megállapodás támasztja alá, amelyben rögzítik a fizetési (visszafizetési) határidőt, a lejáratot. Ha a szerződés, megállapodás szerint rövid lejáratú tagi kölcsönt a lejárat napjáig nem fizetik vissza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Garanciális visszatartás mely számlán legyen?

Kérdés: Szerződés alapján az építőipari szolgáltatás számlájának végösszege a garanciális visszatartás összege nélkül kerül kiegyenlítésre. A vevőfolyószámlán kell kimutatni ezt az összeget akkor is, ha a garanciális visszatartás szerződés szerinti időtartama 5 év? Vagy át kell vezetni valamely más számlára?
Részlet a válaszából: […] A garanciális kötelezettségre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Így a követelés a kötelezettség számlán "állvamarad" mindaddig, amíg a garanciális időszak le nem telik és ki nem fizetik (akár 5 évig is), vagy elengedik, vagy elvégzik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
…
352
353
354
…
371