3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)

Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?

Kérdés: Ha a külföldi féllel szembeni követelést és kötelezettséget kompenzálják, és nem ugyanazon devizanemben van a követelés (DEM), illetve a kötelezettség (USD), milyen devizaárfolyamon történik a kompenzálás?

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.