3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?

Kérdés: Szállítmányozási szolgáltatást végző, saját fuvareszközzel nem rendelkező vállalkozónak az általa kiállított számlán kell-e szerepeltetnie elkülönítetten, közvetített szolgáltatásként az általa igénybe vett szállítási vállalkozók szolgáltatását?

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?

Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?