3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?

Kérdés: Társaságunk szállítmányozással foglalkozik, s ennek alapján szállítmányozási szerződés alapján vesz igénybe különféle szolgáltatásokat, közte közúti, vasúti fuvarozási szolgáltatást. A számlán a megjegyzés rovatban szerepel, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A helyi iparűzésiadóalap-számítás kapcsán merült fel az a kérdés, hogy levonható-e közvetített szolgáltatásként a vásárolt fuvarozási szolgáltatás? A Ptk. 6:302. §-a szerint a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles. Úgy vélem, hogy ebből következik, hogy a szerződés során a szállítmányozó változatlan formában közvetít szolgáltatást, nem szükséges a szerződésben külön rendelkezni arról, hogy a társaság közvetíti a fuvaros cég szolgáltatását, amelyre egyébként sincs módja, mert nincs fuvareszköze.

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?

Kérdés: Egy kft. ügyfelem takarékszövetkezeti részjeggyel rendelkezett. A Takarékszövetkezet takarékbankká alakult. Ügyfelem 1805 db, összesen 18.050.000 Ft névértékű részjegyét bevonták, és ezzel egyidejűleg 13.700 Ft/db beszámítási értéken (24.728.500 Ft), valamint 5.271.500 Ft pótlólagos vagyoni hozzájárulás mellett 30.000.000 Ft értékű részvényt jegyzett. Hogyan kell könyvelnem a részvény- és a részjegymozgást? Van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.

Kérdés: Az "A" kft. számláz a "B" kft.-nek, ahol az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tag a cégében. Ez az ügyvezető "B" kft.-ben kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget. Ezután is számlázhat a két cég egymás között? Ha igen, akkor milyen feltételek mellett?

Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.

Kérdés: A 7184. számú kérdésre adott válaszuk mennyiben változna abban az esetben, ha versenytilalmi megállapodással érintett vezető nem ügyvezető lenne, hanem egy operatív felsővezető, és ami lényegesebb, a munkaviszony megszűnése a konkrét esetben 2021. február, a versenytilalmi fizetendő díj pedig a munkaviszony megszűnését követően 12 hónapon át történik, és a díj összege is ismert? Ebben az esetben is képezni kell a – távozó felsővezető működésével döntően érintett – 2020. december 31-ével végződő üzleti évre céltartalékot? A 2021. év első két hónapja már egyáltalán nem lesz érintett a felsővezető se aktív, se passzív tevékenységével?