3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: A 365 napon túl ki nem egyenlített szállítói tartozásomat hogyan kezeljem a mérlegben? Kontírozása?

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?

Kérdés: Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó pályázatírói sikerdíj elszámolásához kérem a segítségüket. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után folyik be a pályázaton nyert támogatás, ezután állítja ki a pályázatíró a sikerdíjról szóló számlát. A pályázatírói sikerdíj költség vagy a tárgyi eszköz bekerülési értéke, mivel az üzembe helyezésig a számla nem került kiállításra, de a szerződés alapján annak összege már az aktiválás előtt megállapítható? Ha a tárgyi eszköz bekerülési értékének része, akkor a szerződés alapján kell ráaktiválni, vagy utólag, a számla tényleges kiállításakor?

Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?