3466 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-értékesítéssel foglalkozik. A szállítóval 2001 novemberétől kizárólagos kiskereskedelmi szállítási szerződést kötöttünk. A társaság az együttműködés keretében nagyobb összegű előleget kapott, amelyet az eladott üzemanyag mennyisége alapján fizetünk vissza. A szállító a kutat saját képére alakította, számítógépes rendszerrel és különböző eszközökkel látta el. A szerződés lejártakor a még fennmaradó előleget elengedik, az eszközöket pedig 1 Ft/db áron számlázzák társaságunk felé. Nyilván kell-e tartani ezeket az eszközöket? Ha igen, akkor hol és milyen értéken?

Kérdés: Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?

Kérdés: Egy kft. üzletrészt vásárolt egy magánszemélytől. A vételárat a kft. a tárgyévben nem fizette ki, de a cégbíróságon a kft.-t új tulajdonosként bejegyezték. Hogyan kell, lehet ezt könyvelni?

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?