Magánszemély és a kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.
Részlet a válaszából: […] A kapcsolt vállalkozásra vonatkozó fogalom szerint (amelyet 2004-től az Art. is tartalmaz) a kapcsolat magánszemély és társaság viszonylatában is értelmezendő. Ennek oka, hogy az Art. előírása szerint [1. § (8) bekezdése] a szokásos piaci ártól eltérő szerződési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] B) rt. által C) kft. üzletrészeinek a megszerzése nem minősül kedvezményezett részesedéscserének. Kedvezményezett részesedéscsere ugyanis akkor valósul meg, ha egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 59. számában az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállításának a jogi feltételeit a Gt. 258-264. §-ai tartalmazzák. Az alaptőke leszállítható tőkekivonással is. A Gt. 264. §-a alapján a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön

Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
Részlet a válaszából: […] A kölcsönszerződés is szerződés, így erre az esetre is vonatkozik a Tao-tv. 18. §-a. Ez azt jelenti, hogy az "A" társaság adózás előtti eredménye a szokásos piaci árnál kisebb ár (nulla kamat) alkalmazása miatt kisebb annál, mint lenne, ha kamatot számítana fel, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
10
11
12