12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ügyvezető tagi jövedelme euróban
Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?
2. cikk / 12 Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.
Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
3. cikk / 12 Fizetési sorrend
Kérdés: Végelszámolást végző cég a tagi jövedelem egy részét és a tagi kölcsönt nem tudja kifizetni. A még befolyó bevételekből melyik élvez elsőbbséget, melyiket kell előbb kifizetni?
4. cikk / 12 Devizaalapon meghatározott munkabér
Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
5. cikk / 12 Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
6. cikk / 12 Nem kötelező elektronikus adóbevallás
Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
7. cikk / 12 Tévesen fizetett osztalék helyesbítése
Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
8. cikk / 12 Minimálbér utáni járulék könyvelése (eva)
Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, tagsági viszonyban lévő tag nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, csak a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Hogyan kell a tagi jövedelemből levont járulékokat könyvelni?
9. cikk / 12 Ügyvédi iroda számvitele, adózása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
10. cikk / 12 Ügyvéd tagi jellegű jövedelme
Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
