Totálkáros gépkocsi átsorolása

Kérdés: Az alanyi adómentes kft. tulajdonát képező személygépkocsit a biztosító totálkárosnak minősítette. A kft. nem adta le a rendszámot, mivel van rá vevő rendszámmal együtt. A kft. átsorolhatja-e ezt a személygépkocsit a készletek közé hulladékértéken, annak ellenére, hogy még van rendszáma? Ha nem sorolja át a készletek közé, és tárgyi eszközként adja el, akkor – mint alanyi adómentesnek – az Áfa-tv. 193. §-a szerint nem járhat el adómentesen? Ha átsorolja a készletek közé, vonatkozik rá az Áfa-tv. 193. §-a?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi, akkor -feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható. Ha viszontrendeltetésének megfelelően nem használható, akkor az Szt. 23. §-ának (5)bekezdése alapján a személygépkocsit át kell sorolni a készletek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Nem használt tárgyi eszközök értékesítése

Kérdés: A vállalkozás a már nem használt, nullára leírt tárgyi eszközeit szeretné értékesíteni. Ha ingyenesen adja át egy magánszemélynek, akkor kell-e áfát fizetnie? Ha igen, milyen összeg után? Mi a legminimálisabb összeg, amiért értékesíthetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket már nem használnak, atárgyi eszközök közül ki kell vezetni, a nullára leírtakat is, és maximum anyilvántartási értékükön a készletek között kell állományba venni (az adottesetben nulla értéken).Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 11.

Iparűzési adó alapja egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozónál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó számításánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó bevételeit az Szja-tv. 10. számúmelléklete részletezi. A melléklet a jellemzően előforduló bevételek közétartozónak tekinti (2. pont) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz -ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is – értékesítéskor kapott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Eladásra vásárolt személygépkocsi használata

Kérdés: Új és használt autók értékesítésével foglalkozunk. Vásárláskor a készletek között szereplő személygépkocsit később tesztautóként üzembe helyezzük. Változatlanul a készletek között marad a személygépkocsi, nem valósul meg a tartós használat. Ebben az esetben az üzembe helyezéskor felszámított (visszafizetett) áfa, regisztrációs adó, a rendszám díja, a vizsgadíjak hová könyvelendők? Lehet, hogy az adott évben sikerül eladni a tesztszemélygépkocsit, de lehet, hogy az év végén is még a készletek között marad.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdező társasághelytelenül értelmezi az Szt. 24. §-ának (1) bekezdését. A hivatkozott előírásszerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az arendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz értékesítése (eva)

Kérdés: Evás cég tárgyi eszköz értékesítésekor kötelezett-e áfafizetésre? A tárgyi eszköz beszerzése az evás időszak alatt történt.
Részlet az állásfoglalásából: […]

Az evás időszak alatt beszerzett tárgyi eszköz evásként történő értékesítésekor nincs külön áfafizetési kötelezettség. A tárgyi eszközért kapott teljes ellenérték a vállalkozás evás bevétele, amely után 25 százalék evát kell majd fizetni.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 8.

Tárgyieszköz-értékesítés áfája (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó vagyok. A bejelentkezés évében beszerzett 50 ezer forint alatti tárgyieszköz-beszerzés után az áfát megfizettem. Kérdés, hogy a 2-3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszköz értékesítésekor kell-e áfát is fizetni az eva alapját képező összeg után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyi eszköz értékesítése esetében külön áfát fizetni nemkell. Az értékesítés bevétele belemegy az eva alapjába, és mint minden másbevétel után evaadót kell fizetni. Külön áfát kivonás esetében kell csakfizetni, vagyis ha az evás adóalany olyan terméket von ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:    

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásaités 3. számú melléklete II. részét kell figyelembe venni. A hivatkozott előírásalapján a következő válasz adható:Ha a tárgyi eszköz ingatlan, az adóalany a rendeltetésszerűhasználatbavétel évét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bértartásra átadott tenyészállat a bérbeadó tulajdonátképezi, így a bértartásra átadott tenyészállatot az átadás után is a bérbeadókönyveiben kell kimutatni. A bérbevevő a bérbe vett tenyészállatot nem a tárgyieszközök között mutathatja ki, a bérbe vett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott eszköz értékesítése

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a társaság helyesen járt el.Továbbra is az a véleményünk, amennyiben a társaság feltételekkel kapja atámogatást (különösen akkor, ha a feltételeket 10 éven át kell teljesíteni!),akkor azt a támogatás folyósításakor a hosszú lejáratú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 15.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet az állásfoglalásából: […] A cash flow-kimutatás készítésének a célja az, választ adniarra, hogy a beszámolási időszakban a pénzeszközök miért változtak. A beszámolómérlegéből megállapítható, hogy a pénzeszközök mennyivel és milyen iránybanváltoztak: az üzleti év nyitó, illetve záró...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
4
5
6
7