1490 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?

Kérdés: 200 ezer forint feletti tárgyi eszközt szereztünk be. A számlát a beruházási számlára könyveltük, majd aktiváltuk, és havonta elszámoltuk az értékcsökkenést. A tárgyi eszköz 3 hónap múlva elromlott, és szervizbe került. A szerviz megállapította, hogy a készülék nem javítható. A készülékről helyesbítő számla készült, és a vételárat visszatérítették. Hogyan kell könyvelni a helyesbítő számlát és a tárgyi eszközt? Kérem, a főkönyvi számlaszámok feltüntetésével szíveskedjenek válaszolni!

Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!

Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó csatornarendszer elhasználódott. A régit ki kellett ásni a földből, és új csöveket kellett lefektetni. Ennek a költsége az ingatlan értékét növeli, vagy mint tárgyévi költség elszámolható (karbantartásként)?