1490 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Szja alá tartozó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakulna. A jogutódlással történő megszűnés esetén a tárgyi eszközökkel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel. Az Szja-tv. 10. sz. melléklet II. pontja szerint a 200 E Ft-ot meg nem haladó értékű eszközt bevételként kell szerepeltetni az egyéni vállalkozó megszűnésekor. Milyen értékben lesz bevétel, hiszen a nyilvántartási értéke 0 Ft? Bekerülési értéken, vagy piaci értéken? A 200 E Ft alatti értéken pontosan mit kell érteni megszűnéskor? Van olyan, még nettó értéken lévő eszköz, aminek a beszerzési ára 200 E Ft alatti volt, de nem számoltak el utána egyösszegű értékcsökkenést. Ezeket az eszközöket figyelembe kell venni olyan értéken, amennyi értékcsökkenést elszámoltak?

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: Korábban állományban lévő, nullára leírt és kivezetett, de valójában más egységnél használt tárgyi eszközt hogyan tudunk ismételten állományba venni? Milyen értéken és hogyan kontírozzuk?

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?

Kérdés: A kft. egy társasházban ún. gépi beállót vásárolt. A gépi beálló négy gépkocsi beállására, tárolására alkalmas, ahol 2 db felső és 2 db alsó beálló van. Mellékeltem egy beálló fényképét. A tárolási szintek egy kulcs segítségével mozgathatók. A gépi beálló megvásárlása során a NAV ingatlanként kezelte a gépi beállót, és ennek megfelelően a teljes összegre illetéket szabott ki. (Mind a négy beállóra.) A számvitelben a gépi beálló ingatlan vagy műszaki berendezés, vagy annak értékét meg kell bontani két részre? Helyesen járt el a NAV, amikor a beálló értékét ingatlanként vette számításba?