Boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulások elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégeknek fizetnünk kell ún. boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulást, amely tételeket a vevő egy fix összegben határozza meg, és áfával növelt összegben számlázza felénk. Elszámolhatjuk ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem!A boltnyitási, az áruháznyitási hozzájárulások elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az nem a jövendőbeli beszállítónak nyújtott szolgáltatás. Ezt támasztja alá az is, hogy azt fix összegben határozzák meg. Ha viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert azt tükrözi, hogy a kérdező nem ismeri az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat, sőt magát az adóellenőrzés megállapítását is – nagy valószínűséggel – pontatlanul idézte.Ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet szolgálja. Ez az elbírálási szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] A kamatból származó jövedelem szja-szabályait valóban az Szja-tv. 65. §-a tartalmazza. A szabályok szerint a személyi jövedelemadóban a kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] 2001-től a külföldi személy által elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve hogy a kötelezettséget elengedő az eredeti jogosult, és a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Temetési költség átvállalása

Kérdés: Társaságunk elhunyt nyugdíjasát saját halottjának nyilvánította és eltemettette. A temetési költség után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t elszámoltunk és befizettük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] Ha az elhunyt magánszemély temetési költségeit a volt munkáltatója vállalja át, akkor az kegyeleti ellátásnak számít, amely a hatályos Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6 pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Így az elhunyt nyugdíjas fizetett temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kültag ösztöndíja

Kérdés: A betéti társaság kültagja nappali tagozatos középiskolai tanulmányt folytat. Erre a betéti társaság tanulmányi szerződést kötött, havonta ösztöndíjat fizet, amelyből szja-t von le és ehót fizet. Az oktatási költséget a nevére szóló számla alapján a bt. fizeti. Van-e a bt.-nek az előzőeken kívül további adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A bt. által vállalt oktatási költség természetbeni juttatás, amely után abban az esetben nem kell 44 százalék személyi jövedelemadót (és biztosítási jogviszonyban nem lévő részére adott juttatás esetén százalékos ehót fizetni), ha a juttatásban részesülő magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
46
47
48
52