Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a nyereményjátékot a gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) szervezi, de a magánszemély az árkedvezményt, a megrendelt autó vételárának 50%-át utólag a márkakereskedőtől kapja vissza. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címke:

Bérlő felújítja az épületet

Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy ki viseli a felújítás terheit. Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy mit tartalmaz a bérleti szerződés.A Ptk. 6:335. §-a alapján a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
Részlet a válaszából: […] Azt szokták mondani az "Álmoskönyvre" hivatkozva, hogy nem ajánlott a jogszabályi előírások végrehajtását megtagadni. A "nem tesz semmit" azt jelenti, hogy nem veszi tudomásul azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől nem létezik. Magyarországon nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nagy értékű mobiltelefon értékcsökkenése

Kérdés: Egy nagy értékű mobiltelefon esetén milyen leírási kulcsot kellene használni egy polgármesteri hivatal esetében?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése szerint a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címke:

Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a következőket válaszoljuk:Az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg kifizetése után az összevont bankszámlák egyenlegéből a cég a végelszámolás megindulása után már kifizetéseket nem tud teljesíteni, így azt bankszámlaként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kamatmentes tagi kölcsön társasági adója

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön kifejezést kétféle formában használják: egyrészt a tag részére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként. Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagi kölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először tisztázni kell, mit jelent az üzemi célú ingatlan ingyenes használatba adása? Feltételezhetően az "A" társaság továbbra is tulajdonosa marad a kérdés szerinti ingatlannak.A Ptk. 5:159. §-a alapján jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a válasz egyértelműsége érdekében: mit értünk promóciós célra felhasznált termék alatt? Az olyan beszerzett vagy térítés nélkül átvett terméket, amelyet a cég marketing- (üzletpolitikai) céllal jellemzően a kereskedelmi partnerei között térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címke:

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. és 4. pontja tartalmazza a jelentős és a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését. Ebből az következik, hogy ezen minősítésnél nem egy-egy hiba nagyságát (egy-egy helyesbítő számla szerinti korrekciót) kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Bevezetésként körülírjuk a garanciális visszatartás "fogalmát". Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozási szerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha a garanciális időszak alatt a garanciális kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
22
23
24
117