Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] A szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – közvetlenül költségként a kft.-ben nem számolhatja el a személygépkocsi üzemanyagköltségét, parkolási díját, ha a személygépkocsit mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés kisvállalati adóra

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 15. §-ának előírása szerint a kisvállalati adóalany az Szt. hatálya alá tartozik. Ezenkívül a kisvállalati adó alanyának a jóváhagyott osztalékot adóalapnak kell tekinteni a Katv. 20. § (3) bekezdésének b) pontja szerint. A felhalmozott eredménytartalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Így a kérdés szerinti elkülönítetten történő kezelése mindenképpen indokolt.Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó (a cég) adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Adómegállapításhoz való jog elévülésének értelmezése

Kérdés: Az adott cég a 2012. adóévben az áfabevallásnál havi bevallónak minősült. Az adózó a 2012. 07. havi bevallásánál nem élt önellenőrzési lehetőségével (vagy nem tett eleget önellenőrzési kötelezettségének). Az adómegállapítási jog a bevallás beadási határidejének napját tartalmazó év utolsó napjától számított öt év. Ebben az esetben mely napra kell vagy kellett volna könyvelni (így melyik évet érinti) a bevallással nem rendezett adó? Befolyásolja-e az áfa elévülését az, hogy társasági adó szempontjából ezen időszak (2012. adóév) még nem évült el?
Részlet a válaszából: […] A választ célszerű az Art. vonatkozó előírásával kezdeni. Az Art. 202. §-ának (1) bekezdése alapján: az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműsége érdekében a kérdésben leírtakat számszerűsítsük. Alapításkor a jegyzett tőke 100x50.000 = 5.000.000 Ft. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 76x50 E Ft = 3.800.000 forinttal nőtt, 1900 E Ft pedig a tőketartalékba került. A tervezett 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan kérdés, hogy a számfejtett, de ki nem fizetett munkabért mint kötelezettséget le lehet-e írni, ezt – ha később is, de – ki szokták fizetni. A munkabér számfejtése óta már eltelt több mint egy évtized azonban arra utal, hogy a beltag a saját tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
117