Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó (a cég) adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Adómegállapításhoz való jog elévülésének értelmezése

Kérdés: Az adott cég a 2012. adóévben az áfabevallásnál havi bevallónak minősült. Az adózó a 2012. 07. havi bevallásánál nem élt önellenőrzési lehetőségével (vagy nem tett eleget önellenőrzési kötelezettségének). Az adómegállapítási jog a bevallás beadási határidejének napját tartalmazó év utolsó napjától számított öt év. Ebben az esetben mely napra kell vagy kellett volna könyvelni (így melyik évet érinti) a bevallással nem rendezett adó? Befolyásolja-e az áfa elévülését az, hogy társasági adó szempontjából ezen időszak (2012. adóév) még nem évült el?
Részlet a válaszából: […] A választ célszerű az Art. vonatkozó előírásával kezdeni. Az Art. 202. §-ának (1) bekezdése alapján: az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműsége érdekében a kérdésben leírtakat számszerűsítsük. Alapításkor a jegyzett tőke 100x50.000 = 5.000.000 Ft. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 76x50 E Ft = 3.800.000 forinttal nőtt, 1900 E Ft pedig a tőketartalékba került. A tervezett 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan kérdés, hogy a számfejtett, de ki nem fizetett munkabért mint kötelezettséget le lehet-e írni, ezt – ha később is, de – ki szokták fizetni. A munkabér számfejtése óta már eltelt több mint egy évtized azonban arra utal, hogy a beltag a saját tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:

Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott gépek leírási kulcsa – mikrogazdálkodó

Kérdés: Mikrogazdálkodó kft. tárgyi eszközök, gépek bérbeadásával foglalkozik. A 100 ezer forint feletti beszerzési értékű gépeknél milyen leírási kulcsot alkalmazhat, figyelembe véve a gépek gyors elhasználódását?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodó kft.-re vonatkozó sajátos előírásokat a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezen Korm. rendelet 8. §-a rendelkezik a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásépítés eladásra

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen. Kissé pontosítva a kérdésben leírtakat válaszunk a következő:A kérdés szerinti építkezés során a kivitelező (jelen esetben a kft.) lakóházat épít, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a lakóházban lévő lakásokat fogja majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címke:

Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címke:

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
24
25
26
116