1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem több, támogatott kutatási és fejlesztési projektet valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek között volt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 zöld ipari innovációs program és a GINOP-2.1.-15 szám alatt a Vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatására kiírt program keretében megvalósult beruházás egyaránt. A pályázati kiírások felépítése olyan, hogy az annak keretében megvalósítandó beruházás tételsorai közül külön nevesíti azon tételeket, melyek – összhangban az Európai Bizottság 651/2014/EU Bizottsági rendelet vonatkozó fejezeteinek rendelkezéseivel – K+F-projekttámogatásnak minősülnek. A társasági adóról szóló törvény 7. §-a és 22/B. §-ai adóalap- és adókedvezményeket társítanak az "alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztést megvalósító beruházáshoz kapcsolódóan". Adóalap-csökkentés esetén a támogatással csökkentett beruházási értéket, míg adókedvezmény esetén a beruházás összegét tekinti a jogalkotó a kedvezmény alapjának. A helyi iparűzési adóról szóló törvény 39. § (1) bekezdésének d) pontja szintén (az 52. § 25. pontja alapján, összhangban a Tao-tv. fent hivatkozott rendelkezéseivel) adóalap-csökkentő tételként veszi figyelembe. Kérdésem a következő: amennyiben a támogatási szerződésben a támogatással megvalósuló projektek egyes költségvetési sorait a támogatási szerződés kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősíti, abban az esetben az adóhatóságnak is kötelessége a fent részletezett kedvezmények érvényesítését maradéktalanul elfogadni?

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?

Kérdés: A vevőfolyószámla-egyeztetés kapcsán vettük észre, hogy egy külföldi vevő felé 134 euró kötelezettségünk áll fenn (jóváíró számlából pénzügyileg nem rendezett összeg), amely tétel 2016. december óta szerepel a könyvekben. A kérdéses cég azóta már megszűnt, így pénzügyileg rendezni nem tudjuk. Meddig kell a könyvekben ezt a tételt tartani? Jól gondoljuk, hogy társaságiadóalap-módosító bevételként történhet csak a kivezetés?

Kérdés: A társaság saját tulajdonú ingatlanán kertkialakítást szeretne aktiválni önálló eszközként (tereprendezés, kerti bútorok, növények, térkövezés stb.). Építménynek minősül az eszköz? Milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni?

Kérdés: Társaságunk 100.000 Ft feletti, de 200.000 Ft-ot meg nem haladó mobiltelefont vásárolt, melynek vtsz.-száma 8517. A Tao-tv. 1. és 2. számú melléklete szerint hova kell besorolnunk az eszközt?

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.

Kérdés: Társaságunk Németországban bejegyzett, a német tőzsdén forgalmazott részvényeket birtokol. A részvények után járó osztalékból a német letétkezelő 26,38% osztalék utáni adót vont le. Milyen módon tudja társaságunk a levont osztalékadót beszámítani, beszámíthatja-e az egyéb képződött eredménye alapján fizetendő társasági adóba?