Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott gépek leírási kulcsa – mikrogazdálkodó

Kérdés: Mikrogazdálkodó kft. tárgyi eszközök, gépek bérbeadásával foglalkozik. A 100 ezer forint feletti beszerzési értékű gépeknél milyen leírási kulcsot alkalmazhat, figyelembe véve a gépek gyors elhasználódását?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mikrogazdálkodó kft.-re vonatkozó sajátos előírásokat a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezen Korm. rendelet 8. §-a rendelkezik a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásépítés eladásra

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen. Kissé pontosítva a kérdésben leírtakat válaszunk a következő:A kérdés szerinti építkezés során a kivitelező (jelen esetben a kft.) lakóházat épít, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a lakóházban lévő lakásokat fogja majd a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címke:

Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címke:

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott válasz tartalmában 2018-ban is helytálló azzal az eltéréssel, hogy módosult a számviteli előírás is, pontosítandó a Tao-tv.-re való hivatkozás, és egyértelművé kell tenni, hogy a kérdező cég eszközt nem szerez be. A jelen válasz olvasói számára indokolt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján az előző évekre vonatkozó – mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált (2018-tól véglegessé vált) megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.

Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása

Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján fizetendő illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében kellett volna számításba venni, függetlenül attól, hogy annak összegszerűségét vitatták. (Akkor is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
26
27
28
…
118