Részteljesítés készültségi fok alapján

Kérdés: Társaságunk főleg az orosz piacra szállít. Szerződésünk többéves gyártási időszakot tartalmaz, emiatt az árbevétel hullámzó tendenciát mutat. Szerződés szerint 30% előleget kapunk az időszak elején, a fennmaradó 70%-a a termék átadásakor (akár 3 év elteltével). Végszámla a termék átadásakor – levonva az előleget – kerül kiállításra, ekkor fizetjük meg a társasági adót is. Van-e lehetőségünk részteljesítésekre árbevételt elhatárolni, meghatározott készültségi fok alapján? Amennyiben van, milyen dokumentáció kell az elfogadott, elszámolt árbevétel alátámasztásaként, ha a már megkötött szerződés módosítására nincs lehetőségünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előre kell bocsátani, a már megkötött szerződés módosítása nélkül nincs lehetőség részteljesítés elszámolására, mivel az Szt. szerint a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, a vevő által elfogadott, elismert számlában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címke:

Nem jelentős adóhatósági megállapítások könyvelése

Kérdés: Társaságunkat az adóhatóság 2015. évre vonatkozóan vizsgálta az összes adónemben. A hatóság több megállapítást tett, amelyek összértéke sem éri el a jelentős összegű hibát. A jogerős határozat 2017. év októberében született. Hogyan történik az egyes adónemekre tett megállapítások számviteli elszámolása? Például a 2015. évre megállapított társasági adót hogyan szerepeltessük a 2017. évi beszámolóban, taobevallásban, illetve a könyvekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Számviteli elszámolás szempontjából egyértelmű, hogy a megállapításokat adónemenként kell könyvelni a megfelelő költség-, illetve bevételszámlával szemben, 2017. évben a jogerőre emelkedés időpontjával. Annak érdekében, hogy a megállapítás tételei a könyvelésen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 26.

Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a baleset bekövetkezésekor milyen értéken kellett a lízingbe vevőnek a könyveiben a lízingelt személygépkocsit kimutatnia a számviteli törvény előírásainak a figyelembevétele mellett.A nyílt végű pénzügyi lízing esetén is a lízingbe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Okostelefon jutalomként

Kérdés: Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vonatkozó jogszabályok: a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet.A kérdésben leírt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ nehezíti, hogy a kérdésben nincs nevesítve, hogy az adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? A kft. helytelen áfakulcsot alkalmazott? Vagy olyan áfát is levonásba helyezett, ami egyébként az Áfa-tv. szerint nem volt levonható? Esetleg becsült árbevétel alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címke:

Lakhatás havi piaci értékének kimutatása

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
Részlet az állásfoglalásából: […] Előre kell bocsátani, hogy kérésüket nem tudjuk teljesíteni. A számviteli alapelvek nem teszik lehetővé, hogy nem létező "bármit" a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítsünk. A lakhatás havi piaci értéke sem eszköznek, sem forrásnak nem minősíthető, így azt csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Naperőmű amortizációja

Kérdés: Naperőmű esetében milyen amortizációval kell számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszban naperőmű alatt a napelemek rendszerét értjük.A napelemek rendszere jellemzően olyan, hogy– csak annak az épületnek a fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja, amely épületen azt kialakították, vagy– nemcsak az adott épület fűtését, melegvíz-ellátását...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés a kivára

Kérdés: Mi a teendő taóról kivára történő áttéréskor a könyvekben? Az áttérés 2018. 01. 01. időponttól történt. A 2017. évi taokötelezettséget a 1771-es vagy a 1729-es bevalláson kell teljesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társasági adóról 2018. január 1-jétől a kisvállalati adóra áttérő adózónak a 2017. adóévi társasági adót a 1771-es nyomtatványon kell bevallani. E bevallás elkészítésekor az adózónak döntenie kell arról, hogy alkalmazza vagy nem a Tao-tv. 8. § (1) bekezdése u)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Cseh telephely és a magyar kft. közötti kapcsolat

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak csak részben megfelelőek, nagyobbrészt hiányosak, a megfelelőnek tekinthető része is pontatlan, emiatt félrevezető.A kft. cseh telephelye a magyarországi kft. része. A külföldi telephelyen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori bruttó értéke – tekintettel arra, hogy a kiva alatt az adózó változatlanul alanya az Szt.-nek – az eredeti bekerülési érték, a könyv szerinti értéke az Szt. előírásai alapján elszámolt terv szerinti és terven...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
28
29
30
…
118