Naperőmű amortizációja

Kérdés: Naperőmű esetében milyen amortizációval kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban naperőmű alatt a napelemek rendszerét értjük.A napelemek rendszere jellemzően olyan, hogy– csak annak az épületnek a fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja, amely épületen azt kialakították, vagy– nemcsak az adott épület fűtését, melegvíz-ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés a kivára

Kérdés: Mi a teendő taóról kivára történő áttéréskor a könyvekben? Az áttérés 2018. 01. 01. időponttól történt. A 2017. évi taokötelezettséget a 1771-es vagy a 1729-es bevalláson kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról 2018. január 1-jétől a kisvállalati adóra áttérő adózónak a 2017. adóévi társasági adót a 1771-es nyomtatványon kell bevallani. E bevallás elkészítésekor az adózónak döntenie kell arról, hogy alkalmazza vagy nem a Tao-tv. 8. § (1) bekezdése u)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Cseh telephely és a magyar kft. közötti kapcsolat

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak csak részben megfelelőek, nagyobbrészt hiányosak, a megfelelőnek tekinthető része is pontatlan, emiatt félrevezető.A kft. cseh telephelye a magyarországi kft. része. A külföldi telephelyen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] 1. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori bruttó értéke – tekintettel arra, hogy a kiva alatt az adózó változatlanul alanya az Szt.-nek – az eredeti bekerülési érték, a könyv szerinti értéke az Szt. előírásai alapján elszámolt terv szerinti és terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:    

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] A katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] Mindkét kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!Ha az ingatlanokat (épületeket) a társaság maga építette, illetve építtette, akkor azokat a saját termelésű készletek között kellett kimutatnia.Amikor a társaság az ingatlant bérbe adta, valójában rendeltetésének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] A hétvégi pihenés alkalmával felmerült összes költség egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. szerint, eltérően a reprezentációra vonatkozó szabályozástól, ahol például a rendezvényen hivatalosan részt vevők utazási és szállásköltsége nem része az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Karácsonyi ajándék

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. meghatározása szerint üzleti ajándéknak csak a karácsonyi fogadáson adott ajándék minősülhet. A kiküldött meghívók költsége a reprezentációs költség részét képezi, mivel az a karácsonyi ünnepség megszervezésével kapcsolatos. Jelen esetben adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt személygépjármű értékesítése

Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakat – a válasz előtt – jogszerűvé kell tenni. Az, hogy a lízingbe vevő a lízingelt személygépkocsinál vevőt jelölhet ki, nem jelenti azt, hogy a lízingbe vevő el is adhatja a személygépkocsit. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
27
28
29
116