Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakat nem tudjuk meger ő síteni!A reklámadót is – mint általában az adókat – a tényleges, bevallott összegben kell könyvelni, függetlenül az adóel ő legként, az el ő legkiegészítésként befizetett összegt ő l.A reklámadótörvény 7. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Az adótartozást – mint költségvetési befizetési kötelezettséget – az adóhatósággal (a kérdés szerinti esetben a NAV-val) szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Az adótartozás elévülésére vonatkozó szabályokat az Art. 164. §-a részletezi, de nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] A helyi adótörvényben a kedvezményre (nettó árbevétel csökkentésére) vonatkozó jogdíj fogalma 2016. július 1-i hatállyal jelentősen megváltozott. A Htv. azonban – a törvényi feltételek teljesülése esetére – a már fennálló jogviszonyok tekintetében időlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – válaszként – leírtak valójában helyesek. Mások számára is hasznosíthatóan – kiegészítetten – a következőkben mutatjuk be azokat.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedésekkel kapcsolatos szabálytalan ügyletek

Kérdés: Az "A", "B" és "C" kft. jegyzett tőkéje 3-3 millió forint. A "C" kft. beolvad 2016. 09. 30-ával az "A" kft.-be. Az "A" kft. 6000 Ft törzstőkéjének megoszlása a beolvadás után: apa 1200 E Ft, anya 1200 E Ft, leánygyermek 1200 E Ft, fiúgyermek 2400 E Ft. "C" kft. rendelkezett "B" kft. korábbi megvásárlása miatt 104 000 E Ft tulajdoni részesedéssel, ami a beolvadás folytán "A" kft.-hez került. A "B" kft. üzletrész-tulajdonosai: 2900 E Ft-tal (beolvadás előtt "C" kft.), beolvadás után "A" kft. és az apa 100 E Ft-tal. Ezt követően 2016. december 1-jén az "A" kft. jegyzett tőkéjében a fiúgyermek 2400 E Ft üzletrészét megosztották 2 db 1200 E Ft névértékű üzletrészre. Megosztották "B" jegyzett tőkéjét képező "A" kft. 2900 E Ft névértékű üzletrészét 1 db 1400 E Ft és 1 db 1500 E Ft névértékű üzletrészre. A megosztás után a fiúgyermek elcseréli az "A" kft.-ben lévő egyik 1200 E Ft névértékű üzletrészét a "B" kft.-ben lévő "A" kft. 1500 E Ft névértékű üzletrészével. A csereügylet értékegyezőséggel jött létre. A csere utáni jegyzett tőkét képező üzletrészek: az "A" kft.-ben az apa 1200 E Ft, az anya 1200 E Ft, a leány 1200 E Ft, a fiúgyermek 1200 E Ft, az "A" kft. 1200 E Ft. A "B" kft.-ben az "A" kft. 1400 E Ft, a fiúgyermek 1500 E Ft, az apa 100 E Ft. Az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben lévő 104 000 E Ft könyv szerinti értékű tulajdoni részesedését milyen arányban kell kivezetni? Az "A" kft. cserébe kapott 1200 E Ft névértékű üzletrészéhez mekkora érték tartozik? Mi a helyes megoldás? A számlaösszefüggéseket is kérem megadni! Az ügylet milyen hatással van a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, de így is arra utal, hogy az ügyletek megfogalmazása során a beolvadás Ptk. és számviteli szabályait nem ismerik, nem szólnak a beolvadáskor megszűnő "C" kft. tulajdonosairól. Így a válaszban feltételezésekkel kell élni, és egyértelmű válasz nem adható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen adott 155 000 Ft értékű aranytárgy személyenként értendő, vagy összesen ilyen értékű ajándékot osztanak szét az igazgatósági tagoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja, hogy olyan alapítványt támogasson a vállalkozás, amely a vállalkozásnak az alapítvány a többségi tulajdonosa, és erre tekintettel érvényesítse az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Látványcsapatsport-támogatás könyvelése

Kérdés: Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Rövid válasz az, hogy nem kell könyvelni!Az Art. 24/A. §-a alapján a látványcsapatsport támogatása céljából felajánlott adót az adóhatóság közvetlenül utalja át az arra illetékeseknek. Az adózó a Tao-tv. szerint megállapítja a fizetendő társasági adót, azt bevallja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címke:

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Biztosítási alkusz cégnél a továbbképzések költségeivel kapcsolatban mint reprezentációnak minősülő juttatás merül fel adó- és járulékfizetési kötelezettség. A továbbképzés szakmai eseménynek és így reprezentációnak tekinthető, ha a juttatásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja szerint: pénzügyi lízing a hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyilízing-szerz ő dés alapján létrejött ügylet. A számviteli törvény nem különbözteti meg egymástól a nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.
1
29
30
31
116