1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekarnak adott pénzbeli adományt hogyan kell kezelni a társasági adó szempontjából?

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?

Kérdés: Egy kft. 2012. évben társasági adó hatálya alá tartozott. Fő tevékenysége termelés, ezáltal év végén a leltározás alapján magas anyagleltárkészlet volt, ami az eredménybe költségként nem számít bele. 2013. évben, amikor a kisvállalati adó alá tartozik a kft., és év elején a 2-es számlaosztályból visszaírja az 5-ös számlaosztályba a készletet, hogyan állítható be ténylegesen realizált pénzügyi eredménybe, vagyis mikor és milyen ütemezésben?

Kérdés: A katára való áttérésnél osztalék utáni adót kiváltó adót kell – három év alatt egyenlő részletekben – fizetni. A 2012. évi zárásnál ezt hova kell könyvelni? És a mérlegbe hova kell beállítani? Az adózás előtti eredményből az első részletet a társasági adó mellett szintén le kell vonni, és úgy lesz mérleg szerinti eredmény? A másik kétévi kötelezettséget mivel szemben kell könyvelni?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.

Kérdés: Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.

Kérdés: Vállalkozásunk fő tevékenységi köre műszaki cikkek nagy- és kiskereskedelme. Pár éve vásárolt egy ingatlant, és a rajta levő épületet úgy újította fel, hogy egyharmad részében kiskereskedelmi üzletet alakított ki, kétharmad részében vendégházat, azzal a céllal, hogy ott rendezvényeket tart, esetenként kiadja bérbe. Kérdésem a vendégházzal kapcsolatban van: helyesen aktiváltuk-e üzemkörön kívüli ingatlanként? Az utána elszámolt költséggel, értékcsökkenéssel növelni kell-e a társasági adó alapját? Ha nem tudjuk folyamatosan kiadni bérbe, át kell-e sorolni a forgóeszközök közé? 2013. január 1-jétől a kiva hatálya alá tartozunk. A kiva adóalapját csökkentő tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékébe bele lehet-e számítani az üzemkörön kívüli ingatlan számított nyilvántartási értékét?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.