1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?

Kérdés: Egy kisvállalkozás egy darab 100 000 E Ft értékű új műszaki gépet vásárolt, melyre 65 000 E Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Adózás elő­tti eredménye 50 000 E Ft, és kisvállalkozói kedvezményre jogosult. A térség támogatási intenzitása 70% (50+20). A kft. csökkentheti a társaságiadó-alapját 30 000 E Ft-tal [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja]? Jelen esetben hány százalék a támogatási intenzitás: 68 vagy 75%?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?

Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?

Kérdés: Az "A" kft. követelést vásárolt a névérték 10%-áért. Ez a követelés "B" kft. tartozásáról szól. Az "A" kft. tartozik "B" kft.-nek. Megállapodnak abban, hogy a követeléssel kompenzálják a tartozást. A kompenzálásnál a követelés teljes összegét veszik figyelembe. Az "A" kft.-nél a 10%-os vételár és a teljes összeggel figyelembe vett tartozáskiváltás hogyan kerül be a társaságiadó-bevallásba?