1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?

Kérdés: A betéti társaság beltagja kb. 5 éve adott tagi kölcsönt a társaságnak, melyet a mai napig nem fizettek vissza. A beltag időközben elhalálozott. A tagi kölcsön miatti kötelezettség milyen formában fog megszűnni (hogyan kell könyvelni), vagy esetleg tovább kell szerepeltetni a cégben?

Kérdés: A 2011. évi CLXXV. tv. (Civil-tv.) 75. §-ának (5) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve ki­emelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház, kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

Kérdés: Multinacionális cég leányvállalataként cégünknél nincs házipénztár. A kifizetéseket átutalással, vállalati hitelkártyával, vagy a dolgozó saját költségelszámolásával összefüggésben teljesítjük, a bérhez kapcsolódó kifizetéseket pedig a helyi bankszámláról utaljuk át. Cégünk gyakran támogat szakmai tudományos rendezvényeket, ahová orvosokat küldünk. Minden orvossal szerződést kötünk, amely alapján kifizetjük a regisztrációját, utazási költségét. A regisztrációs díjat az anyacég fizeti. Milyen módon tudjuk kifizetni az utazási költséget, ha nincs házipénztárunk? Megoldás lehet-e az, ha megbízási díjként – felbruttósítva – minden adót, járulékot megfizetve térítenénk meg a költségeket?