1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezzel mentesül a kötelezően elkészítendő szabályzat elkészítése alól is? Ezen típusú beszámoló választása esetén az eszközök értékcsökkenésének elszámolásakor maradványérték nem állapítható meg. Hogyan kell eljárni a már az előző években megállapított maradványértékek kezelésében? A választott leírási kulcsok továbbra is alkalmazhatók, vagy át kell térni a társasági adó szerinti kulcsokra?

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?

Kérdés: A Tao-tv. 1. mellékletének 9. pontja szerint a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök beszerzése esetén, amennyiben az a 2. melléklet szerint 14,5%-os leírási kulcsba tartozna, érvényesíthető az 50%-os leírási kulcs is. Ez jelentheti-e, hogy egy 3 millió forint beszerzési értékű gázkazán a társasági adóban 7 év helyett 2 év alatt írható le?

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?

Kérdés: Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekarnak adott pénzbeli adományt hogyan kell kezelni a társasági adó szempontjából?

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?

Kérdés: Egy kft. 2012. évben társasági adó hatálya alá tartozott. Fő tevékenysége termelés, ezáltal év végén a leltározás alapján magas anyagleltárkészlet volt, ami az eredménybe költségként nem számít bele. 2013. évben, amikor a kisvállalati adó alá tartozik a kft., és év elején a 2-es számlaosztályból visszaírja az 5-ös számlaosztályba a készletet, hogyan állítható be ténylegesen realizált pénzügyi eredménybe, vagyis mikor és milyen ütemezésben?

Kérdés: A katára való áttérésnél osztalék utáni adót kiváltó adót kell – három év alatt egyenlő részletekben – fizetni. A 2012. évi zárásnál ezt hova kell könyvelni? És a mérlegbe hova kell beállítani? Az adózás előtti eredményből az első részletet a társasági adó mellett szintén le kell vonni, és úgy lesz mérleg szerinti eredmény? A másik kétévi kötelezettséget mivel szemben kell könyvelni?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.