1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: A katára való áttérésnél osztalék utáni adót kiváltó adót kell – három év alatt egyenlő részletekben – fizetni. A 2012. évi zárásnál ezt hova kell könyvelni? És a mérlegbe hova kell beállítani? Az adózás előtti eredményből az első részletet a társasági adó mellett szintén le kell vonni, és úgy lesz mérleg szerinti eredmény? A másik kétévi kötelezettséget mivel szemben kell könyvelni?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.

Kérdés: Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.

Kérdés: Vállalkozásunk fő tevékenységi köre műszaki cikkek nagy- és kiskereskedelme. Pár éve vásárolt egy ingatlant, és a rajta levő épületet úgy újította fel, hogy egyharmad részében kiskereskedelmi üzletet alakított ki, kétharmad részében vendégházat, azzal a céllal, hogy ott rendezvényeket tart, esetenként kiadja bérbe. Kérdésem a vendégházzal kapcsolatban van: helyesen aktiváltuk-e üzemkörön kívüli ingatlanként? Az utána elszámolt költséggel, értékcsökkenéssel növelni kell-e a társasági adó alapját? Ha nem tudjuk folyamatosan kiadni bérbe, át kell-e sorolni a forgóeszközök közé? 2013. január 1-jétől a kiva hatálya alá tartozunk. A kiva adóalapját csökkentő tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékébe bele lehet-e számítani az üzemkörön kívüli ingatlan számított nyilvántartási értékét?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?