1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Könyvelésünk felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy 2010-2011. években az adminisztrációs hibából eredő leltárhiányokat egyéb ráfordításként, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbbleteket pedig rendkívüli bevételként számoltuk el. Milyen módon lehet az elmúlt időszakokat a könyvelésben helyesbíteni? Szükséges-e az ismételt közzététel? Be kell állítani a beszámoló középső oszlopába? Egyáltalán kell-e könyvelni?

Kérdés: Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?

Kérdés: Magyar társaság saját rezsis beruházás keretében gyárt kis darabszámban "bemutató" termékeket, amelyeket leendő partnereknek ad ingyenesen marketing céljából. A beruházás összértéke után milyen adókötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)

Kérdés: A kft. a törzstőkét szeretné leszállítani. Ez esetben az eredménytartalékot is csökkenteni kell? Van a kft.-nek fejlesztési tartaléka, az nem használható fel? Van arra lehetőség, hogy a fejlesztési tartalékot – saját elhatározásból – visszavezessük az eredménytartalékba? Milyen egyéb teen­dőim vannak? Önellenőrzés? Taggyűlés?

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?