Veszteségelhatárolás könyvelése

Kérdés: 2011. évben a kft. veszteséges lett. A 2011. évi beszámoló szerinti eredmény kimutatása előtt elhatárolható-e a veszteség? És hogyan kell könyvelni? A kft.-nek van az előző évekről szabad eredménytartaléka. Csökkenthető-e a veszteség a tárgy­éven belül az eredménytartalék terhére? Mérhetetlenül fontos lenne a nullás mérlegeredmény.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Kérdéseire – sajnos – nem tudunk kedvező választ adni. A veszteségelhatárolást a számviteli előírások nem kezelik,azt elkülönítetten kimutatni, könyvelni az Szt. szabályai mellett nem lehet. (Aveszteségelhatárolás csak a társasági adónál, az adóalap későbbi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Mérleg-fordulónapi értékelés adózása

Kérdés: 2011. 01. 01-jétől a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül attól, hogy jelentős-e vagy sem a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözet. A mérleg fordulónapján számított és könyvelt – nem realizált – árfolyam-különbözettel kell-e a társaságiadó-alapot – a különbözet jellegének megfelelően – növelni vagy csökkenteni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A devizás eszközök és kötelezettségek (a kérdésbenfelsoroltakon túlmenően ideértendők a devizaalapú követelések és a devizaalapúkötelezettségek is!) mérleg-fordulónapi értékelésekor, az értékelése előttikönyv szerinti értéke és az értékeléskori...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás (ha harmadik személy az állam)

Kérdés: Számviteli, illetve társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az a két vállalkozás, amelynek a tulajdonosa 100%-ban a magyar állam, a tulajdonosi jogokat mindkét esetben az MNV Zrt. gyakorolja?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Tao-tv. 4. §-ának 23/c) pontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül – többek között – az adózó és más személy, ha harmadikszemély – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával [Ptk. 685. § b)pontja] – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem térítendő támogatás – végtörlesztés

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy a végtörlesztésre 7,5 millió forintig adható vissza nem térítendő támogatás összegével a 2011. üzleti évben a társaságiadó-alap már csökkenthető vagy csak 2012. évre vonatkozik? Úgy értelmezzük, hogy már 2011-ben egyéb személyi jellegű kiadásként kell könyvelnünk az adott támogatást.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A vonatkozó jogszabályi előírás szerint – a törvényi feltételekmellett – a végtörlesztésre adott vissza nem térítendő, maximum 7,5 millióforint összegű támogatás a munkavállaló szempontjából adómentes bevétel, ésmint ilyent a pénzintézetnek történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címke:

Vevőkövetelés osztalékelőlegként? (eva)

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Önmagában az, hogy az evás időszak előtti követelés befolyt,kiegyenlítették, nem jogcím arra, hogy a befolyt pénzt a tulajdonosok bármilyenformában a kft.-ből kivonják.Természetesen az evás kft. is fizethet osztalékelőleget (denem azért, mert a korábbi követelést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2010. évi LXXV.törvény rendelkezik. Ezen törvénynek a létszámra, a foglalkoztatásidőkorlátjára vonatkozó rendelkezéseiben rögzített feltételeknek is teljesülniekell, azon túlmenően, hogy a cég a foglalkoztatottak után a napi 500...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Elméletileg több válasz is lehetséges.Induljunk ki a kérdésben leírtakból, amely szerint a bérletiszerződésben – többek között – rögzítették (rögzíteni kellett) a havonként (és5 év alatt összesen) fizetendő bérleti díjat, továbbá azt, hogy az ingatlanbérleti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címke:

Evás kft. végelszámolása

Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az evás kft. az evás időszak alatt is a számviteli törvényhatálya alatt van, és ezért a számviteli törvény előírásait alkalmaznia kell, asajátos evás tételek elszámolása kivételével. Ebből az következik, hogy aszemélygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Előadók részvétele szakmai kongresszuson

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A meghívott külföldi, illetve belföldi előadók részvétele akongresszuson minősíthető az Szja-tv. szerinti hivatali, üzleti utazásnak. Ahivatali, üzleti utazással összefüggésben bevételnek nem számító tételnekminősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címke:

Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A választ kezdjük a számviteli elszámolással, majdkapcsolódóan az adókkal.A jelképes használati díjat az "Eladó"-nak számláznia kell,és azt árbevételként kell elszámolnia. Egyértelmű, hogy a használatba adotteszköznek a gép értékével, használatával arányos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címke:
1
…
53
54
55
…
118