Maradványérték esetén adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen.Az Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a rendelkezése alapján akérdező kft. úgy döntött, hogy a gépjármű hasznos élettartama (a kft. szerintez 3,33 év!) végén várható maradványértékkel (600 E Ft-tal) csökkentettbekerülési értéket osztja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Mennyiségi rabat

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy a szerződésnekkell olyannak lennie, amelyből egyértelműen megállapítható, termékben adottengedményről (pontosabban az engedmény fejében adott termékről) vagy térítésnélkül átadott/átvett termékről van szó.Az általánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. A kérdésben foglaltakalapján az utas részére a számlát az utazásszervező állítja ki, az utas viszonta közvetítést végzőnek fizet. Ez esetben ügyfelüknél pénzbevétel van, amirőltudják, hogy nem az ügyfélé, hanem az utazásszervezőé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Külföldi társaság tartozásának átvállalása

Kérdés: Magyar bejegyzésű társaság (kft.) átvállalhatja-e a külföldi társaság tartozását? Hogyan kell a könyvekben ezt kimutatni? Hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint, ha valaki akötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyanhelyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Használt személy- és tehergépkocsi költségei

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
Részlet a válaszából: […] A válasz elején meg kell jegyezni, alapvetően nincs eltérésaz új és a használt gépkocsik számviteli és áfaelszámolásában. Lényeges azonbanaz eltérés annak függvényében, elsősorban az áfa elszámolásánál, hogyszemélygépkocsiról vagy tehergépkocsiról van szó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Telek és épület együttesen számlázott értéke

Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy ki az eladó! Ha az eladó aszámviteli törvény hatálya alá tartozó társaság, akkor súlyos hibát követettel, hogy nem tüntette fel külön-külön az épület, illetve a telek értékét.(Megsértette a bizonylati fegyelem követelményeit, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Pótbefizetés után üzletrész értékesítése

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az X kft. által teljesített pótbefizetési kötelezettségetnem lehet követelésként kimutatni, mivel az nem teljesíti a számviteli törvény29. §-a (1) bekezdésében a követelésekre előírt feltételeket. A kft. általteljesített pótbefizetést – a pénzmozgással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Garanciális javítások áfája

Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó egyértelmű válasz érdekében a következőfeltételezéssel kell élni. A leányvállalat által gyártott ipari hősugárzók forgalmazásaesetében a leányvállalat számláz a társaság felé, a társaság pedig a készletrevett ipari hősugárzókat értékesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának azon feltételeszempontjából, hogy "nem vesz igénybe a törvény szerinti adókedvezményt",2006-ban (és 2007-ben, 2008-ban is) csak az adóból visszatartottadókedvezmények igénybevétele nem megengedett. 2006-ban ezek az adókedvezményeka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
73
74
75
112