1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?

Kérdés: A Számviteli Levelek 183-as számában megjelent 3818. Árva gyerek bankszámlájára átutalt összeg című tájékoztatással kapcsolatosan kérdezem, hogy a bankszámlára történő utalással teljesített ajándékozás esetén nincs szja-kötelezettség? Jelenti ez azt, hogy a társasági adó megfizetésével bármely magánszemélynek adómentesen adhatunk ajándékba pénzt, feltéve hogy azt a bankszámlára utaljuk, és nincs velünk semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban?

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? – Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! – Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?