Adminisztrációs hibából származó többlet

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a tárgyi eszközköltségkénti elszámolása során a "valószínű" kifejezés nem értelmezhető.Legkésőbb a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezésijegyzőkönyvben dokumentálni kell a várható hasznos élettartamot (ez lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Mintaboltban lévő készlet értékelése

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a számvitelben, az adózásbannem ismert az a szó, hogy "lehetetlen". Jó megoldást kell keresni, nemcsak aszámviteli elszámolás helyessége, de a magántulajdon védelme, a visszaélésekelkerülése érdekében is. A kérdésben leírtak szerint a mintaboltban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Alkalmazott technológia mint K+F

Kérdés: K+F-nek minősül-e, ha az alkalmazott technológia nem új, csak a társaság életében számít újnak? Elszámolható-e a költség a társaságiadó-alapot csökkentő tételként és az innovációs járulék csökkenéseként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszaz, hogy nem, mert nem K+F.Az Szt. 3. §-a(4) bekezdésének 2., 3., 4. pontjai tartalmazzák az alapkutatás, az alkalmazottkutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezéseit. Ezen értelmezőrendelkezésekben lévő új ismeretek megszerzésének, új anyagok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Szokásos piaci ár

Kérdés: X Kft. egyszemélyes tulajdonosa Y Kft.-nek. X Kft. kamatmentes kölcsönt nyújt Y Kft.-nek. Társasági adónál feltételezett (piaci) kamattal kell korrigálni valamelyik Kft.-nél az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönt nyújtó X Kft. köteles növelni az adóalapot aszokásos piaci kamattal a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Akölcsönt igénybe vevő Y Kft. pedig csökkentheti az adózás előtti eredményét aTao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Fejlesztési tartalék átalakuláskor

Kérdés: Kft. kedvezményezett átalakulással rt.-vé alakul. Az előző időszakban képzett fejlesztési tartalékot felhasználta. A kft. záró bevallásakor képezhet-e fejlesztési tartalékot, és figyelembe veheti-e ezt a társasági adó megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint [16. § (1) bekezdésének a) és b)pontja] fejlesztési tartalék a végelszámolás, a felszámolás kezdőnapjátmegelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt nemképezhető, illetve a – végelszámolás, felszámolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nem lehet egyértelműen sem igennel, sem nemmelválaszolni, mert valójában adójogszabályonként eltérően került szabályozásra adeviza forintra történő átszámítása. A legfontosabbak a következőkbenfoglalhatók össze:Elöljáróban annyit meg kell jegyezni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Betéti kamat átengedése

Kérdés: Köthető-e a pénzintézet és magánszemély között olyan betéti szerződés, amely alapján a magánszemély nem jogosult a betét kamatára, azt a pénzintézet köteles közvetlenül egy kft. bankszámláján jóváírni? Amennyiben igen, ki tekinthető elsődleges jövedelemtulajdonosnak, kell-e kamatadót levonni, vagy a kft.-nél kell a bruttó kamatot adóköteles bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Egy magánszemély és egy pénzintézet között kötöttszerződéssel kapcsolatban nem feladatunk véleményt nyilvánítani. A vázoltügylettel kapcsolatban azonban kimondható, hogy a jövedelmet az szerzi meg,akinek rendelkezési joga van, függetlenül attól, hogy a pénzintézet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Alibifelmondás díjának elszámolása

Kérdés: "A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az következik, a megszűnő munkaviszonyú dolgozók"B" zrt.-nél való foglalkoztatásának az a feltétele, hogy a dolgozókmunkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető "A" zrt. fizessen a "B" zrt.-nekolyan összeget, amelyet az átvett dolgozók munkaviszonya felmondása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor kiindulásipont a nettó árbevétel.A helyi iparűzési adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
80
81
82
112