1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk újrakönyvelési megbízást adott cégünk részére, kérte, hogy a cégét 2006. január 1-jétől könyveljük újra. Ezen feladat ellátása során megállapítottuk, hogy a kifizetett szállítói számlák közül az egyik számla hiányzik. A szállító 2007. 12. 08-i kiállítási dátummal, az eredeti, 2006. áprilisi teljesítési időponttal adta át a számlát. Melyik elszámolási időszakban kell szerepeltetni a számlát? Elkésett számlaként most, vagy az eredeti teljesítési időponttal, vagy választhatunk e két lehetőség közül?

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató, a víz- és csatornadíjat a területileg illetékes önkormányzat rendeletben állapítja meg. A társaság kft., így az önkormányzat által megállapított áron, saját nevében állít ki számlát. Kérdésem, hogy ha az önkormányzat a vízdíj részeként, rendeletben meghatározva elfogad fejlesztési hányadot (pl. 240 Ft/m3, amiből 5 Ft/m3 fejlesztési hányad, a vízhálózat fejlesztésére fordítandó), akkor ez árbevételként könyvelendő a társaságnál? Másik kérdésünk, ha ezt a fejlesztési hányadot át kell adni az önkormányzatnak, akkor ez után a pénzeszközátadás után kell társasági adót fizetni vagy sem?

Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?

Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?

Kérdés: Számítástechnikával foglalkozó kft. az önkormányzatok ügyvitelével kapcsolatos kész szoftverére pályázatot írna ki, amelyben a szoftver használati jogát az önköltségi ár 35 százalékáért adná át az önkormányzatoknak. Minek minősül a kft.-nél a 65 százalék? Hogyan érinti a kft.-nél az áfát és a társaságiadó-alapot?