Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a számviteli előírásokkal nem egyeztethetőössze az, hogy az "A" társaság a végleges pénzeszközátadást az eredmény terhéreszámolja el, ugyanakkor a "B" társaság pedig annak összegével a saját tőkétnöveli (tőketartalékot képez). Mi, illetve mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a válasz is hosszabb lesz. Nemegyedi probléma.Az első kérdésre a válasz egyértelmű: helytelenül járt el afelszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékétnem mutatta ki. A felszámoló valójában a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésnek csak egy részét idéztük, hogy a kérdéshezközelebb legyen a válasz. A kérdés többi részére a válasz után visszatérünk.A kérdés idézett része alapján az árbevételkénti elszámolásjogos, az az Szt. előírásaival alátámasztható. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból megállapítható, teljesülnek abehajthatatlan követeléssé minősítésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10.pontjában előírt követelményei. Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Igaza van a kérdést feltevőnek. A számviteli elszámolásokbanmás mértékű a terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint a Tao-tv. szerinti, ésnem a bruttó értékek közötti különbözet lesz az adóalapot növelő tétel, hanem afelértékelés utáni bruttó és az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Hangfelvételről készült kazetta ajándékba

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10)bekezdése a következőképpen határozza meg: "reprezentáció a juttatótevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéletirendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
85
86
87
112