Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ megnehezíti az, hogy hiányos a kérdés. Mi történtaz elhunyt üzletrészével? Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság társasági adója

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben csak egyfajta módszer szerepel, amelyösszhangban van a vonatkozó kormányrendeletben előírtakkal. Így legfeljebb arratudunk gondolni, hogy a kérdésben szereplő elemek valamelyikét nem tartotta atulajdonos önkormányzat megfelelőnek. Azt, hogy mit kell bevételként,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott számla

Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szolgáltatást igénybe vevő – nyilvánvalóan – csak akkortudja könyvelni számla alapján a szolgáltatást, ha arról a számlát aszolgáltatást végző kiállította és megküldte. Meg kell azonban jegyezni, aszámviteli előírásokból egyértelműen következik az, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ajándékba kapott követelés engedményezése

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. engedményezésre vonatkozó előírásai szerint valóban anulla értéken engedményezett követelést az ajándékozás szabályai szerint kellaz engedményesnél állományba venni, az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján azállományba vétel időpontjában ismert piaci...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Devizás követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk el szeretné engedni egy külföldi vevő devizás követelését. A követelés elengedéséhez elegendő-e egy, a vevő részére írt levél, amelyben közöljük, hogy az ilyen számú számla szerinti követelésünket elengedjük, vagy további dokumentációkra is szükség van?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a nyereségben érdekelt vállalkozásnem jótékonysági intézmény, nyilvánvalóan nem elegendő csak a külföldi vevőnekírt levél a követelés elengedéséhez. Tisztázni kell, hogy mi indokolja azelengedést (az adós csődbe ment, vagy a jó kapcsolat érdekében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A követelésengedményezés és a tartozásátvállalás szerződéseselőírásait a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ebből az következik, hogy abefektetett eszközöket, a készleteket nem lehet engedményezni!Így az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket, apénzügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.

El nem ismert számla

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az, hogy a vevő a szolgáltatásról kiállított számlátátvette, nem jelenti azt, hogy a számlázott szolgáltatás teljesítését iselismerte. Írásbeli szerződés mellett is a teljesítés elismerésének írásbankell megtörténnie. A kérdés szerint írásbeli megrendelés nem volt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) az adózáselőtti eredményt módosító tételei között nem nevesíti azokat a jogcímeket,amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Állami támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Függetlenül attól, hogy az adózó a konkrét beruházáshozkapcsolódó támogatást csak 2006-ban kapta meg ténylegesen, a 2004-benmegtörtént beruházás okán még alkalmaznia kell a 2005. december 31-éig hatályosÁfa-tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti arányosítást....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címke:

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az az egyértelműválaszhoz szükséges. Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapjánnem minősül termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
84
85
86
…
118