Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

Számviteli beszámoló az eva hatálya alatt

Kérdés: Társaságunk 2006-tól az Eva-tv. hatálya alá tartozik, de kettős könyvvitelt vezet. Hogyan, milyen formában kell a mérleget elkészíteni? Milyen bevallásokat kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] A számvitelitörvény hatálya alá tartozó (kettős könyvvitelt vezető) evát választótársaságnak a számviteli törvény szerint kell az egyszerűsített évesbeszámolóját, ezen belül a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet elkészítenie. (Nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tőzsdei részvények árfolyama

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek árfolyama fél év alatt 30 százalékkal emelkedett. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást és a feltöltési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését azeredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizáltárfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nemkell társasági adót elszámolni, emiatt nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Eszközök bontási költségeinek elszámolása

Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök (ideértve a tárgyi eszközöket is)megszüntetésével, bontásával kapcsolatos költségeket – főszabályként – afelmerülés időszakában, az eredményt terhelő költségként, az 5. számlaosztálymegfelelő számláin kell elszámolni, és mint ilyen költségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 332. §-ában foglaltak tartalmazzák. Az adott esetben azonbannemcsak tartozásátvállalásról van szó, hanem részvények értékesítéséről is,feltételezhetően a részvények eladási ára megegyezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt adott a kft.-nek, amelyet nem kér vissza. Rendkívüli bevételként könyvelem. Ha nem akarjuk ezzel csökkenteni az adózás előtti eredményt, megtehetem? A törvényből azt értem, hogy csökkentheti, tehát nem kötelező.
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön elengedésével – többek között – részletesenfoglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában az 1965. kérdésre adottválaszban. A válaszban ugyan úgy fogalmaztunk, hogy csökkenthető az adózás előttieredmény az elengedett tagi kölcsön összegével, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli átadás

Kérdés: Cégünk személygépkocsit ad át térítés nélkül. A térítés nélküli átadásról kiállított bizonylat számla vagy egyszerűsített számla. A személyautó nettó értékének kivezetésekor az eszközprogram feladása alapján kerül az rendkívüli ráfordításként elszámolásra. A számlázóprogrammal a következőképpen könyveljük a térítés nélküli átadást: T 311 (vevő) – K 05 technikai számla, K 467 fizetendő áfa. Vegyes tétellel: T 05 – K 311 a nettó érték, T 88 – K 311 a le nem vonható áfa. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélküli eszközátadás esetén a fizetendő áfadokumentálására az Áfa-tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerint bizonylatot kellkiállítani. Erre valóban megfelelő a számla (az egyszerűsített számla nem, mertaz ellenértéket nem készpénzzel egyenlítik ki, sőt ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Működési költségek fedezetére kapott támogatás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint – bár a megfogalmazás nem pontos – a társaságaz átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel,a felhasználásról elszámolással tartozik. Az ilyen feltételekkel átvettpénzeszközt véglegesen kapott, a működési költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Termékminta elszámolása

Kérdés: Cégünk az általa gyártott termékekből a vevőnek először 2-3 db mintát küld. Ez termékváltozásonként évente 1-2 alkalommal fordul elő. Jól dokumentálja-e dolgot, ha piaci értéken számlázza a mintát, és rendkívüli bevételként könyveli, a küldött minta után az áfát megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak valóban rendkívüliek. Nem az elszámolásmódja alapján, inkább az alkalmazott módszer szerint.A termék megismertetése, forgalmának növelése céljábóladott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő árumintátáltalában térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
87
88
89
117