Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtakból megállapítható, teljesülnek abehajthatatlan követeléssé minősítésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10.pontjában előírt követelményei. Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igaza van a kérdést feltevőnek. A számviteli elszámolásokbanmás mértékű a terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint a Tao-tv. szerinti, ésnem a bruttó értékek közötti különbözet lesz az adóalapot növelő tétel, hanem afelértékelés utáni bruttó és az átalakulás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Hangfelvételről készült kazetta ajándékba

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A reprezentáció fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10)bekezdése a következőképpen határozza meg: "reprezentáció a juttatótevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéletirendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 2.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató betéti társaság terület alapú támogatásban [18/2005. (III. 18.) FVM rendelet], anyatehéntartás, extenzifikációs támogatásban [28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet], kamattámogatásban [6/2004. (I. 22.) FVM rendelet] részesül. A támogatások pénzügyi rendezése (a kamattámogatás kivételével) általában a tárgyévet követően történik. Hogyan kell ezeket helyesen elszámolni? Hogyan kapcsolódik az elszámoláshoz a társasági adó?
Részlet az állásfoglalásából: […] A támogatások elszámolása annak függvényében más és más,hogy a támogatás fejlesztési célokat szolgál vagy költségeket, ráfordításokatellentételez, illetve a támogatás folyósítása milyen jogszabály alapján, milyenszervezeten keresztül történik.A fejlesztési célra –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mivel a nyereményegzotikus utazás, azt csak természetes személy veheti igénybe, az egzotikusutazás elszámolása attól függ a számvitelben, a társasági adóban, miként ítélimeg azt az Szja-tv.Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének jb) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető ki. A válaszindokolása előtt néhány pontosítás szükséges. Az eredeti jogosult által (atársaság hitelezői által) elengedett kötelezettség rendkívüli bevételkéntelszámolt összege csak akkor része a tárgyévi eredménynek, ha az az Szt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy megteheti. A követelés elengedettköveteléskénti leírásának azonban az a feltétele (a cégen belüli döntésentúlmenően), hogy azt a megrendelővel közösen felvett dokumentumban(jegyzőkönyvben) kell rögzíteni (a megrendelőnél elengedett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:
1
…
91
92
93
…
118