Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagja az általa nyújtott kölcsönnek a visszafizetésétől eltekinthet. Ez esetben különmegállapodásban lemond a kölcsönköveteléséről, amelyet a kft.-nél a taggal szembeni, a tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedéseként kell könyvelni (T 4492, 4792 – K 9893) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet nem minden adózó választhat. Erre annak van lehetősége, akia) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszban külön-külön kell szólni a tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállításhoz kapcsolódó, illetve az átalakulás során az új társaság tulajdonosainál jelentkező adóalap-korrekciók lehetőségeiről.A tulajdonos kft. által megvalósított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a kérdés nem ad információt több lényeges, az elszámolást befolyásoló körülményre.A kft. felújította a bérbe vett üzletházat. A felújítás költségeit az önkormányzattal meg akarta téríttetni (a költségek elismertetése 10 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy csoportos nyilvántartás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár legyen. Ennek az a feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza. A kérdésben szereplő esetekben a következőket indokolt figyelembe venni.Az adós cégek esetén különösen fontos figyelemmel kísérni a Cégközlönyt, a csődeljárásról, a felszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH-nak A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz c. mű útmutatója szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; a jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Fejlesztési tartalék igénybevétele könyvelés nélkül

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/D. §-ának (1) bekezdése alapján az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben van, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben (2002-ben) lekötött tartalékba átvezetett és az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Ajándékba adott polaroidfilm

Kérdés: Egy cég fotózással foglalkozik, és értékesít is a fotózáshoz kellékeket, eszközöket. Minden vevőnek ajándékba ad a vásárlás mellé egy polaroidfilmet, aminek a beszerzési értéke 220 Ft. Érvényesítheti-e a cég ezeket a költségeket reklámozás miatt felmerült költségnek? Adhatja-e ezeket ingyen, vagy járulékköteles ajándéknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolása az ajándékba adott polaroidfilmeknek a következő: ha nem magánszemély részére történik az átadás, akkor az Szt. 86. §-a alapján térítés nélküli eszközátadásként, ha magánszemélynek adják, akkor az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Képzési költség fizetése nem munkavállalónak

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A 2004-től új elem a kifizetővel munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek esetében, hogy az iskolai rendszerű képzés költségének átvállalása nem mentes a közterhek alól. (Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
91
92
93
112