1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?

Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?