Magánszemélynek pénzbeli nyeremény

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a alá a kérdés szerinti pénzbeli nyereményakkor tartozik, ha ezen paragrafus (1) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.A magánszemély(ek)nek kifizetett pénzbeli nyeremény – akérdésben leírtak alapján – nem minősül ellenértéknek, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Részesedés veszteséges társaságban

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján a szóban forgórészesedésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerintiértéke és piaci értéke közötti különbözet tartósnak mutatkozik és jelentősösszegű. Feltételezhető, hogy a vagyonvesztés a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz valójában a kérdésben már benne van. Az a feltétel,hogy ezen számlák a kérdező társaság részére végzett valós szolgáltatásokteljesítéséről kerüljenek kiállításra. A valós szolgáltatásokat a Ptk.előírásainak megfelelően elkészített szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben lévő részesedést a könyvviteli nyilvántartásokbólcsak akkor lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Gépjármű-eredetvizsgálat díjának megfizetése

Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: nem egyértelmű számunkra,hogy miért kell a BM és a szolgáltatást végző társaság közé a holdingcégetbekapcsolni? A kérdésben leírt esetben a gépjármű-eredetvizsgálatnak akereskedő által befizetett hatósági díjából nem az fizet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Kapcsolt vállalkozások egymásnak végzett munkái

Kérdés: Az "A", "B", "C" és "D" kft. tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek. Az "A" kft. bérel egy ingatlant "D" kft.-től. Ezen építési engedélyhez kötött tevékenységet (épületátalakítást) végeznek, amelyet "B" kft. végez el alvállalkozók bevonásával. A "B" kft.-ben hogyan kell a beruházás költségeit elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre közvetlenül adandó válasz egyszerű, a "B" kft. azalvállalkozók által elvégzett munkák számlázott költségeit az igénybe vettszolgáltatások költségei között számolja el, és amikor a tevékenységet azalvállalkozók befejezték, akkor számlázza azt le "B" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Műsorelosztó rendszer számlázása

Kérdés: Ha egy vezetékes műsorelosztó rendszert vásárolunk, helyes-e ha a komplett rendszerre állítják ki a számlát? Vagy tételes, annak részegységeit tartalmazó számlát kell kiállítani? Az áfa levonására melyik számla ad jogot? Mikor kedvezőbb az értékcsökkenési leírás elszámolása az adótörvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy akérdésben szereplő vezetékes műsorelosztó rendszer milyen elhasználódású,illetve rendeltetésű eszközökből tevődik össze. Feltételezzük, a vezetékesműsorelosztó rendszert különböző minőségű vezetékek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Iskolatámogatás

Kérdés: A kft. a helyi iskolát támogatná azzal, hogy sportfelszerelést vásárol részükre. Ha a cég a saját nevére kéri a számlát, hogyan tudja elszámolni? Van-e egyéb vonzata?
Részlet a válaszából: […] A cég nevére szóló számlával vásárolt sportfelszerelést avásárolt áruk között kell a beszerzéskor állományba venni. Amennyiben már avételkor eldöntött az, hogy az így vásárolt sportfelszereléseket a helyiiskolának átadják, akkor a számlában előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre adandó válaszhoz a következőket vegyükszámításba:– a kivitelezőnek az építtető kft. által igazolt számlájátaz elfogadott forintösszegben kell a beruházási számlán elszámolni, és aberuházási szállítóval szemben kötelezettségként kimutatni (T 161,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
1
31
32
33
52