618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?

Kérdés: 2009-ben az "A" kft. jogutódlással beolvad "B" kft.-be. A beolvadást megelőzően "B" kft. rendszeresen értékesített "A" kft. részére, az ellenérték azonban a beolvadást megelőzően nem került kiegyenlítésre. A beolvadás napjával az egymással szembeni követelés-kötelezettséget össze kell vezetni. Az "A" kft. az áfabevallásban – mint következő időszakra átvihető – követelést szerepeltette a "B" kft. felé ki nem egyenlített számláinak áfaösszegét. Az "A" kft.-nek az eredmény terhére kell elszámolnia ezen áfaösszeget?

Kérdés: Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?