3655 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?

Kérdés: A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban elő­leget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben – számviteli szempontból – a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött, amelynek tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. a biztosító felé. Ez utóbbi számláján szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz. Helyes-e az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként?

Kérdés: Kis forgalmú gyógyszertár a 134/1999. Korm. rendelet 6/C. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján működési célú költségvetési támogatásban részesül. A folyósított támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A tárgyévre vonatkozó, de a tárgyévet követően pénzügyileg rendezett támogatást melyik évben kell kimutatni a beszámolóban?

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?

Kérdés: A társaságiadó-törvény 17. §-a szerint, ha a társaságiadó-alap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban (különböző kitételekkel) csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: ha az adózott eredmény pozitív, és az adóalap a növelő és csökkentő korrekciós tételek miatt válik negatívvá, abban az esetben is elhatárolható a negatív adóalap, és a későbbi években ezzel az összeggel csökkenthető a társaságiadó-alap?

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?