Parképítés áfája

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége szerint alvállalkozóként parképítést végez építésiengedély-köteles, új beruházásként megvalósított áruházak környezetében. Helyesen járunk-e el, ha a munkát a fordított adózás alá eső tevékenységként számlázzuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...konkrét válasz előtt utalunk a számviteli elszámolásra. Aparkosítás bekerülési értékébe tartozó tételeket beruházásként kell elszámolni,majd a parkosítás befejezésekor, rendeltetésszerű használatbavételekor az egyébépítmények között parkosításként aktiválni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílászárók helyszíni beszerelése

Kérdés: A kft. nyílászárók forgalmazásával foglalkozik. A nyílászárókat megvásárolja, majd a helyszínen beszereli. Ebben az esetben a nyílászáró könyvelhető az eladott áruk beszerzési értékeként, az elhelyezés pedig szolgáltatásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő értékesítéseesetén, adásvételi szerződés alapján a számlázott eladási árat a nyílászárók -mint áruk – átadás/átvételekor árbevételként, azok beszerzési értékét azeladott áruk beszerzései értékeként kell elszámolni. A nyílászárók...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kötelezettség teljesítésébe beszámítani. Meg kell azonbanjegyezni, a bíróság által megítélt peresített követelést csak a bevételeknövelésével szemben lehetne kimutatni. Ebből következően a bt.-nél az adózáselőtti eredmény akár pozitív is lehetne azzal,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.

Társasház bevétele egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Problémám a társasház bevételeként elszámolt összegből a kifizető által levont forrásadóval kapcsolatos. A számlán a bruttó összegből levont forrásadót fel kell tüntetni, de mi lesz a számla végösszege? A bruttó érték vagy a fizetendő összeg? Hogyan kell helyesen elszámolni a naplófőkönyvben? A beszámolóban, illetve az iparűzési adó szempontjából a bruttó vagy a forrásadóval csökkentett összeg lesz-e a bérleti díj árbevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint azingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása – társasház esetében is -mentes az adó alól, ha azt a 88. § szerint nem tették adókötelessé. A kérdésbőlaz következik, hogy nem tették adókötelessé....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.

Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minden évben tervet (költségvetést)kell készítenie a várhatóan jelentkező közös költségekről, az ezt ellentételezőbevételekről (ideértve a bérleti díjat is), és ennek alapján megállapítanitulajdonosonként a közösköltség-hozzájárulások éves,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet visszatéríttetni.A válasznál feltételezzük, hogy a kérdező cég általüzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvánoskörülmények között adott árengedményről van szó! Ez az engedmény azonban nemolyan, amelyet vissza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...találmány, szabadalom, egyéb szellemi alkotás stb., akkor aztjellemzően az immateriális javak között piaci értékén, de a rendkívülibevételekkel szemben (mint fellelt eszközt) kell állományba venni, a rendkívülibevételként kimutatott összegnek a halasztott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Növendék állatok értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A készletek között nyilvántartott növendék állatokra elszámolt értékvesztést milyen esetben lehet visszaírni? Ha értékvesztést számoltam el 2008. évben, és 2009-ben értékesítettem a növendék állatot, akkor az értékvesztést vissza kell írni, vagy ki lehet vezetni? Az értékvesztés visszaírását, illetve kivezetését hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékvesztés összegével az állatok értékvesztése és annak visszaírásaszámlán kimutatott értéket kell csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben (T249 – K 9661).Ha a készlet kivezetésére kerül sor, mert a növendék állatotértékesítik, akkor először az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 17.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...második oszlop az ún. különbözetek oszlopa, amelybe -kiválás esetén – az Szt. 139. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tételekkerülnek. A kiválással létrejövő társaság élhet az Szt. 137. §-a szerintivagyonátértékelés lehetőségével. Amennyiben él...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:  

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kap. Ez esetben a magánszemélyt nem terhelicégautóadó-fizetési kötelezettség sem.Ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételeknem teljesülnek, vagy a magánszemély kilométerenként 9 forintnál többet kap,vagy az üzemanyagköltséget is megtérítik, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
224
225
226
…
373