3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: A bt., a kft. és egyéni vállalkozási formában működő háziorvosok, az evabevételi nyilvántartást vezetők hogyan számolják el a vizitdíjat? A 3226. kérdésre adott válasz a kettős könyvvitelt vezetők számára megfelelő, de a bevételi nyilvántartást vezetők számára a válasz nem megfelelő.

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.

Kérdés: Milyen könyvelést köteles vezetni a földtulajdonosok vadászati közössége a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglalt pénzügyi beszámoló alátámasztására? Az Áfa-, az Szja-, a Tbj.-törvényen kívül vonatkozik-e rá más adótörvény?

Kérdés: A munkavállaló családi házat építtetett. Az építéshez a következő források álltak rendelkezésére: – a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásokkal folyósított kölcsön: 11 M Ft, – szocpol-támogatás: 2 M Ft, – munkáltatói vissza nem térítendő támogatás pénzintézeten keresztül: 1 M Ft, összesen: 14 M Ft. Az építési költségekhez kapcsolódóan a következő dokumentumok, ill. számlák állnak rendelkezésre: – szerződés a telek vásárlásáról: 1,8 M Ft, – kivitelezővel kötött szerződés: 9040 E Ft (a kivitelező számlái nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló azokat nem látta, mert közvetlenül a banknak nyújtotta be az építő). Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló források összege 3160 E Ft-tal meghaladják az építési költségek összegét. Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9/3. pontja alapján terheli-e adókötelezettség az adómentesen juttatott munkáltatói lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor összevonandó jövedelemként kezelendő-e? Kit terhel és milyen mértékben az így keletkezett jövedelem adója és járulékai? Mi a következménye annak, ha a munkavállaló – az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti a jegybanki alapkamatot a folyósítás és a visszautalás közötti időre? Elkerülhető-e így az adók és járulékok megfizetése?

Kérdés: A készlet értékében bekövetkezett csökkenést a külföldi anyavállalat megtéríti számunkra. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet?

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?