3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?

Kérdés: Mi a hiba, és egyáltalán van-e hiba a következő kiállított számlában? A számla felrésze, valamint a teherautóra vonatkozó azonosítási adatok hibátlanul szerepelnek a számlában, kifogást a hatóság a lentebb említett sorokban talált. Véleménye szerint a számlán nem szerepeltethettük volna a 8 580 000 Ft-ot, csak a 8 080 000 Ft-ot. Valamint az előlegről azt állítja a hatóság, hogy az rákerülhet a számlára, de ez sérti a világosság, illetve a szabályszerűség elvét. Ezért sem alakilag és tartalmilag nem megfelelő a számla, így az áfa nem kiutalható. Végszámla tartalma: Ellenérték 7 150 000 Ft + 20,00% áfa 1 430 000 Ft Ellenérték összesen 8 580 000 Ft Előlegre befizetve számla alapján -416 667 Ft +20,00% áfa -83 333 Ft Összesen -500 000 Ft Fizetendő 8 080 000 Ft

Kérdés: A külföldi államból (Szlovákiából) származó osztaléknak minősülő jövedelem után a magyar magánszemélynek mikor, milyen összegű szja-fizetési kötelezettsége van? Ezen jövedelem után kell-e és mikor, és milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie?

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?

Kérdés: A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?

Kérdés: Az Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése szerint a visszaigényelhető adót (áfát) csökkenteni kell a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig ki nem fizetett adóval. Mi a helyzet akkor, ha egy havi áfabevalló cégnél önellenőrzést kell elvégezni 2006. év június hónapjára vonatkozóan, mert korábban tévesen került megállapításra az áfa? Kérhető-e annak a számlának az áfája (a kiutalás feltételei adottak), ha az önellenőrzés esedékessége 2007. szeptember 12-e, és a számla 2006 decemberében lett teljesen kifizetve? Visszaigényelhető-e az áfa összege a most összeállított önellenőrzési bevallásba, ha a számla 2006. júniusi teljesítésű, nem lett megfizetve 2006. július 20-ig, viszont az önellenőrzés esedékessége előtt (2006 decemberében) már teljes egészében ki lett egyenlítve a számla?

Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?

Kérdés: Egyik partnerünk zenei és sportrendezvényeken a rendezvényeket szervező cégeknek szponzordíjat fizet. A rendezvény szervezője a beharangozó anyagán (szórólapok, plakátok, nyomtatott és elektronikus hirdetések) megjeleníti a szponzoráló céget. A rendezvényen rendszeresen elhangzik a partner neve, mint kiemelt szponzor. A partner olyan díjat fizet, amelynek egy részét a reklámszolgáltatásért fizette, a többi része pedig a rendezvény támogatása. A rendezvényszervező által kiállított számlának mit kell tartalmaznia? Elegendő csak szponzordíjat számlázni áfásan, egy összegben, vagy két tételben kell megbontani a fizetett összeget reklámszolgáltatásra és támogatásra?

Kérdés: A kft. éves átlagos állományi létszáma 2004. és 2005. évben is meghaladta az 50 főt. Éves nettó árbevétele és a mérlegfőösszeg is kevesebb a 10 millió eurós értéknél. Nincs kapcsolt vállalkozása. Kisvállalkozásnak minősül-e? Kell-e innovációs járulékot fizetnie?

Kérdés: Saját termelésű terméket az értékesítésen, a továbbfelhasználáson túlmenően társaságunk saját, céges személygépjárműveibe tankolja, és a K+F csoportunk további kutatási, illetve fejlesztési célra használja fel a terméket. Hogyan könyvelem a felhasználást és milyen adóterhek terhelik?