Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a beruházás értékével, legfeljebb az adózás előttinyerséggel és legfeljebb 30 millió forinttal csökkentheti, ha az egyébfeltételek (például hogy az adóév egészében valamennyi tagja magánszemély)teljesülnek.A műszaki berendezés, felszerelés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a beruházás értékével, legfeljebb az adózás előttinyereséggel és legfeljebb 30 millió forinttal csökkentheti, ha az egyébfeltételek (például hogy az adóév egészében valamennyi tagja magánszemély)teljesülnek.A rendelkezésben a korábban még használatba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Speditőri tevékenység áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg, hogy a szolgáltatásnyújtásténylegesen hol történik [Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének b) pontja]. Afőszabály alól azonban kivételek is adódnak. A Közösségen belüliteherközlekedéshez (amikor is a teherközlekedés indulási és érkezési helye...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Hitellel vásárolt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nevére!]A személygépkocsi értékesítése miatt az Áfa-tv. 39. §-ának(3) bekezdése alapján visszaigényelhető áfát az egyéb bevételek között kellelszámolni (T 466 – K...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címke:

Tárolással kapcsolatos térítések elszámolása

Kérdés: A szövetkezet saját tulajdonú raktárában tárolási díj, valamint a tárolással összefüggő költségek (gázosítás, szellőztetés stb.) megtérítése mellett külső megrendelők részére tárolást végez. A tárolási díj része-e az árbevételnek? A megfizetett gázosítást költségtérítésként számoljuk el, mert azt mi is igénybe vettük. Az általunk nem használt egyéb épületeket bérbe adjuk, a kapott bérleti díj árbevétel vagy egyéb bevétel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mások által megtérítettösszegét sem lehet – mint költségtérítést – költségcsökkentő tételkéntelszámolni. Az egyéb bevételek között csak az Szt. 77. §-ában nevesített,illetve körülírt bevételek mutathatók ki, a tárolási díj, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címke:

Utalványkibocsátás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.8. pontjában szereplő utalványt kibocsáthatja-e gazdálkodó szervezet? A kibocsátott utalványt a számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó társaság milyen feltételekkel fogadhatja be, illetve az utalvány ellenértékét kitől kapja meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.8. pontja szerintadómentes a magánszemély számára államháztartási forrásból, pályázat útjánbiztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat(ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címke:

Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beszámíthatja. A 2005. évtől változott a szabályozás: ha belső szabályzatalapján több munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon biztosítanaklakhatási lehetőséget, úgy az ismételten a kifizetőnél válik adókötelessé atermészetbeni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.

Pénzintézet lakáscélú hitele saját munkavállalóinak

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...biztosító igazolás kiadására.A pénzintézet által munkáltatóként a munkavállalók részérebiztosított kedvezményes kamatozású hitelek feltehetően ilyennek minősülnek,ugyanis ezek a hitelek a piaci lakáshitelekhez képest kedvezményes kamatozásúak,bizonyos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménycsökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adóbevallás akkor hibátlan, ha az adatok a kitöltésiútmutatónak megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az előbbiekből következően azon károk, káreseményekráfordításai (számlázott, bíróság által megítélt, szerződésből eredő tételek),amelyek más társaság eszközeiben bekövetkezett, a társaság által, a társaságmunkavállalói, eszközei által okozott kár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
293
294
295
…
373