Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés elévülése

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni.Sajnálatos módon elfeledkezett a kérdező cég a számviteli törvény azon előírásáról is, hogy a mérlegbe beállítandó tételek (a szállítóval szembeni kötelezettség) helyességéről minden évben meg kell győződni, tehát egyeztetni kellett volna. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szigorú számadási kötelezettség

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?
Részlet a válaszából: […] ...szándékosan, akár véletlenül – változtatható, nem biztosított, és így nem ellenőrizhető, hogy a kibocsátott számlákon szereplő tételek ténylegesen könyvelésre kerültek-e vagy sem. Fennáll annak a lehetősége is, hogy fiktív (nem valós teljesítményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...kapott követelések között kell szerepeltetnie):– az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, piaci értéken az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni: T 3655 – K 9647, amelyet azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9647 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés számlagyűjtők alapján

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tételesen könyvel.Az utolsó kérdésekre a válasz: A számlagyűjtők alapján nem lehet és így nem szabad könyvelni, még feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...után válaszolunk a – nem egyértelmű, de ismétlődően feltett – kérdésekre.Ha az alapító társaság a könyveiben szereplő építési telekkel a projekttársaságban tőkét kíván emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...stb. miatt). A korrekciók szubjektivitása miatt ezen értékelési módszer soha nem lehet tökéletes, mivel jellemzően nincs két azonos feltételekkel rendelkező eszköz. Közelítő értéke miatt gyakran alkalmazzák az ingatlanok átértékelésénél, az ingatlanok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...összeget a társaságnál a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a visszafizetési kötelezettség nélkül, nem fejlesztési célra kapott véglegesen átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:

Napi kiadások a pénztárgépben

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházási célból kibocsátott kötvény kamata

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a beruházási célból kibocsátott kötvény kamatát, bankgaranciadíját?
Részlet a válaszából: […] ...kibocsátott kötvények után az üzembe helyezésig fizetett kamatot ugyanúgy kell minősíteni, mint az ugyanilyen célból igénybe vett hitelek, kölcsönök kamatát, azaz ha a kötvénykibocsátás közvetlenül kapcsolódik a beruházással megvalósított, beszerzett eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címke:
1
91
92
93
365