Klubba belépők tagsági díja

Kérdés: Ügyfelünk (utazási iroda) klubrendszert szeretne bevezetni. A klubrendszerbe belépők egyszeri díjat fizetnek a tagságért, ezt követően kedvezményeket kapnak az iroda ajánlataiból, illetve kiemelt szolgáltatást (5 évig). Hogyan könyvelendő a belépési díj mint szolgáltatás ellenértéke, és mi a helyes teljesítési dátum?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell oldani a kérdés ellentmondásait. A klubrendszerbe belépők a tagságért fizetnek egyszeri díjat, tehát az tagdíj és nem szolgáltatás ellenértéke. A tagdíj lehet öt évre szóló, de ehhez azt szükséges belső szabályzatban rögzíteni, hogy az öt év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Webáruház számlázása

Kérdés: A webáruházban a vásárló hétfőn vásárol online bankkártyával. A webáruházhoz beérkezik a megrendelés. A megrendelést átviszik a kasszán kedden, és szerdán elküldik a vásárlónak a rendelt terméket. A számla teljesítésének napja kedd. A vásárló a bankszámláján hétfői nappal látja a terhelést. A közvetítő bank a webáruháznak azonnal átutalja a vásárlás ellenértékét. Ebben az esetben hogyan történik a számlázás? Szükség van előlegszámlára, ha a távollevők között kötött szerződésen alapul a kereskedelem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében előleg, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak. A webáruházban történő vásárláskor a vevő a megvásárolt termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a jogszabályi előírásokból csak annyit kell kiolvasni, amennyi abban van.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja – áfa

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett változás minden bizonnyal az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt szabály 2014. július 1-jétől tervezett módosítása. Ennek értelmében, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Részletfizetés vagy részletekben történő fizetés

Kérdés: Bérelt ingatlanon végeztettünk építőipari munkákat (iroda kialakítása, belsőépítészeti átalakítások). A szolgáltatóval kötött szerződésben 36 hónapos részletfizetésben állapodtunk meg. Ebben az esetben érvényesíthető az Áfa-tv. részletfizetésre vonatkozó szabálya? A szolgáltató havi részletekről állít ki áfás számlát. Mi a beruházást, mint idegen ingatlanon végzett beruházást állományba vehetjük a szerződés és az átadás/átvétel alapján teljes összegben? Ha igen, akkor a havi részletek számláit hogyan kell elszámolni? Az Áfa-tv. 07. 01-i változása erre a számlázásra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy az ellenérték 36 hónap alatti részletekben történő megfizetését azonosították az Áfa-tv. 2014. június 30-ig hatályos 58. §-ában foglaltakkal. Valójában a szolgáltató különböző munkákat végzett, amelyeket befejezett, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Ritkán fordul elő, hogy a kérdésben – jogilag – ilyen precízen fogalmazzák meg az adásvételtől való elállás jogkövetkezményeit, jellemzően nem gondolva arra, hogy milyen problémákkal jár annak az elszámolásokba való átültetése.Az elállás – a jogi terminológiából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Áfával kapcsolatos a válaszunk. A Közösségen belüli beszerzés áfája egyrészt fizetendő áfa, másrészt előzetesen felszámított és levonható áfa, tehát az áfabevallásban – ennek megfelelően – két helyen jelenik meg. De van fizetendő áfa akkor is, amikor a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Késve küldött számla

Kérdés: Építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Előfordul, hogy a beszállító későn küldi meg a számláját, és mi is késve számlázunk. Pl. 2013. 09. hónapban megrendelnek tőlünk hőszigetelő lemezt, amit a beszállító közvetlenül szállít a partnerünkhöz. A vevő 09. 27-én átveszi az árut, de erről a számlát, az áruátvételi bizonylatokat késve kapjuk meg, 10. 28-án, a 09. havi áfabevallás után. Így vevőnk felé csak önellenőrzéssel tudjuk számlázni az átvett áru értékét. A késve kapott beszállítói számlát is beállíthatjuk a szeptemberi önellenőrzésbe?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy számviteli-adózási szempontból rossz gyakorlatot alakítottak ki. A kérdésben leírt esetben kétféle gazdasági eseményről van szó: az egyik az áru beszerzése, a másik az áru értékesítése. Mindkét gazdasági eseményt külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalnunk kell arra, hogy a jogszabályi elő­írásokat – sajnálatos módon – lehet, hogy többször el kell olvasni a helyes értelmezés érdekében, és össze kell vetni azt – az adott esetben – az Szt. előírásaival.A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Ingatlanértékesítéshez kapcsolódó áfa

Kérdés: Az ingatlan tulajdonjoga az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg átszáll a vevőre. A teljes vételár kiegyenlítése egy hónapon belül lesz, akkor lesz a birtokba adás is. A vevő tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal. A szerződés szerint a vevő a birtokba adás napjától viseli a terheket. Mi a számla Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja, a tulajdonjog átadásának vagy a birtokba adásnak a napja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, függetlenül attól, hogy a birtokba adás csak később fog megtörténni. Ez esetben a teljesítés időpontja az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
12
13
14
34